Reggeli Sajtófigyelő, 2010. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-11-24
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 20101124 . 17 társelnök, dr. Bojan Pajtić, a tartományi kormány elnöke és dr. Becsey Zsolt, a magyar kormány külgazdasági kapcsolatokért felelős államtitkára. Dr. Becsey Zsolt a Magyar Szónak összegezte az ülés eredményeit. Milyen gyakorlati kérdések kerülte k napirendre? – Szó esett a határátkelőhelyekről, ezen belül is elsődleges szerepet kapott a közutak ügye. A bizottság kérni fogja a két ország belügyminisztériumát, hogy rövid időn belül tegyenek lépéseket e téren. Fontos, hogy a röszkei régi határátkelő hely esetében és a Királyhalom és Ásotthalom közötti jövőbeni határátkelőhely ügyében történjen előrelépés, a Tiszasziget – Gyála átkelő esetében pedig lehetőséget teremtsünk a nyitva tartás meghosszabbítására, ha erre csúcsidőszakban szükség mutatkozik. A v asúti összeköttetés tekintetében a Szabadka – Baja, Szabadka – Fiume útirányról és a temesvári szakaszról esett szó. A szerb fél jelezte, szeretne a délkeleteurópai regionális gyorsvasút rendszerében pályázni az Európai Uniónál. Az áruforgalom szempontjából f elmerült a Budapest – Belgrád vasútvonal gyorsításának a megkezdése, azon egyszerű oknál fogva, mert e vonal jelenlegi menetidejével nem versenyképes. Milyen infrastrukturális kérdésekről tárgyaltak? – Hosszasan tárgyaltunk a Dunáról és a Tiszáról. Azt viz sgáljuk, hogy a Tisza esetében az árvízvédelemtől az idegenforgalmi együttműködésig miben tudunk előrelépni. Szóltunk az üzletfejlesztési lehetőségekről, egyetértettünk abban, hogy a két ország befektetések ösztönzésével foglalkozó intézményei, az ITD Hung ary illetve a SIEPA és a tartományi VIP alap szorosabb együttműködésre törekszenek. Egyetértettünk Pajtić úrral, hogy a magyar – szerb kereskedelmi és befektetői kapcsolatok intenzitása rendkívül alacsony ahhoz képest, hogy két szomszédos országról van szó. Sajnos, a szerb – magyar kereskedelmi forgalom a szlovák – magyar forgalomnak az egyhetede, ami tarthatatlan. Vannak lehetőségek, hiszen már a szabadkereskedelmi viszony rendszerébe lépett Szerbia is az Európai Unióval, így Magyarországgal is. Nyilvánvaló, ho gy olyan lépéseket kell tenni, amivel előmozdítható a befektetői kapcsolatok serkentése, nem ártana, ha ez gyorsvasútüteművé válna. A gazdasági kapcsolatok alakítása során Magyarország figyelembe veszie, miként kezelik Szerbiában a kisebbség helyzetét, vagy hogy a magyar vonatkozású kérdésekhez hogyan viszonyulnak? – Jómagam elmondtam a véleményemet, hogy rendkívül alacsony a magyar befektetések részaránya Szerbiában, mintegy 360 millió euró, amibe beleszámítódik az OTP, a MOL és néhány más nagyobb magy ar befektető jelenléte. Emellett rendkívül alacsony a magyar importhányad is, hozzávetőlegesen 150 – 200 millió eurós, ellentétben a hárommilliárd eurós Szlovákiából Magyarországra irányuló importtal. Nyilvánvalóan a gazdaságösztönző szempontok mellett pszic hológiai vetülete is van annak, hogy a magyarországi vállalkozók, akik importálni vagy befektetni akarnak, azokat a szerb részről milyen magyarságkép vagy milyen magyarság iránti barátság fogadja. Ha azt halljuk, hogy a magyar fiatalok itt nem tudnak a saj át nyelvükön tanulni, elhelyezkedni, vagy hogy embereket vernek meg és nem emlékeznek meg a halottakról kölcsönösen, nos, ha ilyen gondok merülnek fel, akkor az átlag magyar ember ezt a bizalmi indexet nem tudja arra a mélységre vinni, amely arra ösztönözn é, hogy egy leendő uniós tagállamba beruházzon, mint kisvállalkozó a saját tőkéjével, vagy hogy innen nagyobb értékben importáljon. A szerb fél nyomatékkal kifejezte, hogy a felsorolt szempontokat szeretné a következő években elsődlegesnek tekinteni. Akad te olyan kérdés, amiben eltérő vélemények kristályosodtak ki a tárgyalások során? – Nem tapasztaltam ilyet, megállapítottuk, hogy a két ország máshogyan folytat válságkezelést. A szerb fél nem vetett ki külön adót és nem is szándékozik ilyet tenni. Stabi lan tartották az adók szintjét és inkább a kiadások csökkentésére koncentráltak, ezzel együtt nem kívánják nagyon gyorsan 3 százalék alá vinni a költségvetési mérleghiányt, és végül is sikerült nekik elfogadtatni a több mint 4 százalékos jövő évi költségve tési hiánytervet a Nemzetközi Valutaalappal. Ez egy kimondottan racionális lépés volt a szerb fél szempontjából. Viszont mi Magyarországon szeretnénk egy erőteljesebb mérleghiánycsökkenést és egyúttal gazdasági növekedést is. Ezért más eszközökhöz folyamo dtunk, aminek mondjuk a pénzügyi adó rendezésekor kihatása lesz a szerbiai piacra is, hiszen itt van az OTP és a MOL. v v i i s s s s z z a a
