Reggeli Sajtófigyelő, 2010. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-11-15
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 20101115 . 11 Id ő húzás jellemzi az egyházi vagyonok visszaszolgáltatását Romániában Reggeli Újság • 20101115 Az erdélyi magyar történelmi egyházak két évtized alatt sem tudták visszaszerezni mindazt, amit egyetlen tollvonással koboztak el tőlük hatvan évvel ezelőtt. A törvényes keret megvan a visszaszolgáltatásokra, ám a politikai akarat hiányzik. Így jogos tulajdonaikat végeláthatatlan és Strasbourgig nyúló pereskedésekkel próbálják visszaszerezni az egyházak. Ha valaki a romániai visszaszolgáltatások témáj át piszkálja, azt a választ kapja: az ügy folyamatban van. Hogy mi bujkál az időhúzásra menő játék mögött? Erre Emil Constantinescu volt államfő egy alkalommal a történelmi egyházak elöljáróival folytatott beszélgetésén adott választ. „Nyíltan kimondta, ho gy ami az egyházi vagyon visszaadását illeti, ne reménykedjünk, hogy mindent visszakapunk, mert a történelem kerekét nem lehet visszafordítani” – mondta Jakubinyi György római katolikus érsek. Egyszerű példával élt: Kolozsvár főterén minden komolyabb épüle t a négy történelmi egyház tulajdona volt 48ig, és most román kézen van. „Következik ebből, mondta az államelnök, hogy a középkorban a magyar urak a falun laktak a román jobbágyokkal, és a városban német és magyar polgárok voltak. Most pedig románok lakna k a városokban, például Kolozsvár főterén is. Ezért nem kívánhatjuk azt, hogy a románok menjenek vissza falura, és a városi központokat adják vissza a volt kisebbségi és nemzetiségileg kisebbségi egyházaknak” – idézte fel az érsek a pár évvel ezelőtti besz élgetést. Eklatáns nagyváradi példa a premontrei rend egyik legfontosabb ingatlana, a volt főgimnázium, amely hiába igényelt vissza az apátság, de a város környéki elorzott vagyon sem került vissza a rend tulajdonába. Ha a hazai politikumban már nem is, a strasbourgi igazságszolgáltatásban még sokan bíznak Romániában. Remélik: egyszer csak elfogynak a képtelen kifogások és visszakapják jogos tulajdonukat. v v i i s s s s z z a a Kapcsolatépít ő kultúramentésr ő l Szentjobbon Reggeli Újság • 201 01115 A határ menti kapcsolatok élénkítésének célzatával szervezett találkozót a HajdúBihar Megyei Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ az elmúlt héten a szentjobbi katolikus kollégiumban. A zártkörű rendezvényen bő tucatnyian vet tek részt, többnyire kulturális szakemberek, polgármesterek. A HajdúBihar – Bihar Kulturális Fórum elnevezésű összejövetel pénteki, nyitó délutánja elsősorban a résztvevők bemutatkozásával telt el, akik az általuk képviselt települések lehetőségeinek rövid bemutatására is vállalkoztak. Az érdemi előadásokra és a közös ütemterv fő vonalainak meghatározására szombaton került sor; a tanácskozás gerincét a találkozó moderátorának, Jantyik Zsoltnak Királyok, fejedelmek útja címmel megtartott régióismertetője kép ezte. Jantyik a HajdúBihari Közgyűlés kulturális bizottságának elnökeként az együttgondolkodás fontosságát hangsúlyozta, az országhatárok ideoda való tetszés szerinti tologatásától függetlenül az egységes, kompakt térségben való szemléletre szólította fe l a jelenlévőket. Az elméleti találkozót valós cselekvési program kell kövesse a társadalmi, kulturális élet tág szegmenseinek érintésével – jelentette ki. Jantyik úgy vélte, hogy az épített örökségek szempontjából gazdag vidék térségünk, Nyírbátor és a Be lényesimedence közé besűríthető szinte az egész magyar történelem, elég, ha Imre herceget, László királyt, Luxemburgi Zsigmondot, Bocskait stb. említjük – mondta. De mindezt népszokásainkkal, kulturális értékeinkkel, a fellelhető épített örökséggel együtt meg kell ismertetni, mert megmaradásunkhoz mindez elengedhetetlen, akárcsak az olyan szociális elemek, mint a hazaszeretet, amelyet ismételten tudatosítani kell – sorolta az előadó. Egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy a partiumi települések sz inte mindegyike hordoz valamilyen specifikumot, elég a szent jobb történetét, vagy a szalacsi pincesort említeni, ami sajnos eddigelé ismeretlen a magyarországi többség számára. Míg a románok Drakula mítoszából turisztikai bázist építettek ki, addig mi val ós értékeink adta lehetőségeinkkel sem élünk kellőképpen – volt az általános vélemény. Tóth János, a balmazújvárosi művelődési élet felelőse egy közös internetes portál létrehozásának esélyeit latolgatta, amelyre különböző értéktérképek kerülhetnének fe l a történelmi, kulturális helyszínek és a szálláslehetőségek feltüntetésével. Nem minden pénzkérdés, jó koordinálással, szervezéssel megoldható lenne gyermekek csereüdültetése – vetette fel Ulics Tibor hajdúböszörményi táboroztató. Ulics többnyire kaláka táborok üzemeltetésével foglalkozik, ahol a fiatalok némi munkavégzés fejében szállást, ellátást kapnak. A hajdúszoboszlói Művelődési Központot képviselő Kulcsár Béla a nyugdíjasok hasonló, üdültetéssel egybekötött foglakoztatását javasolta.
