Reggeli Sajtófigyelő, 2010. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-11-13
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 20101113 . 17 népszavazás útján történő jóváhagyása sokkal erőteljesebb szimbolikus jelentőséggel bírt volna, mint utólagos odaítélésének mai, pragmatikus értelmezése. Nem véletlenül. A fekete gyertya, amelyet ama december után, a csíksomlyói zarándoklat alkalmával az erdélyiek a magyar parlamentbe küldtek, korántsem a harag, de sokkal inkább a fájda lom jelképe volt. Bárhogyan is fújnának a szelek ebben a nem ritkán huzatos Kárpátmedencében, dicséretesnek tartom, hogy a kettős állampolgárság ügyében a magyarországi pártok konszenzusra jutottak. Ez a konszenzus mára olyan irányba módosult, hogy nemré giben nyilatkozatok szintjén kiderült: választójogot is kaphatnak a határon túli magyarok. Hiszem, hogy felelős erdélyi politikusként az – ehhez elkerülhetetlenül szükséges – alkotmánymódosításon túlmutató „miértek” megválaszolása sokkal fontosabb. Nem vo nom kétségbe, hogy a választójog lakhelyhez kötésének eltörlését elsősorban a jóhiszeműség vezérli. Bevallom, az akkori álláspont kissé beárnyékolja felhőtlen és őszinte örömömet azzal kapcsolatban, hogy a magyarországi kormányzó párt választójogot szándé kozik adni a határon túl élő magyarságnak. Anélkül, hogy az anyaországi állampolgárok ezzel kapcsolatos viszonyulását elemezni akarnám – bár meggyőződésem, hogy nem övezi osztatlan lelkesedés ezt a szándékot sem – felmerül bennem a kérdés: a magyar államp olgárság odaítélése mögött valóban egy szimbolikus igazságtételt célzó gesztus húzódik, vagy sokkal inkább egy politikai alakulat perspektívikus, stratégiai tervezése? Céle vagy eszköz az anyaországi politikai elit számára a határon túli közösség? Köztud ott, hogy Európa több országában is szavazhatnak anyaországuk parlamentjére a kisebbségben élők. Jogosnak érzem ama kérdést, hogy az elvi jóhiszeműség szintjén a kettős állampolgársággal járó szavazati jog valójában milyen célt szolgál? A határon túli magy arok számára ugyanis mindig létkérdés volt, hogy saját képviselőiket juttathassák a román parlamentbe. Tágabb értelemben, az elmúlt évek keleteurópai, kiemelten romániai politizálásának tanulsága pedig egyértelműen az, hogy mindez csak szervezett formában lehetséges, és nem érdemes kimaradni a döntésből, különben Bukarest dönti el, hogy mi jó a sepsiszentgyörgyi, aradi vagy máramarosszigeti magyarnak. Következésképpen kérdésként fogalmazom meg az általam képviselt közösség felé: mi lenne számára, számunkr a a kettős állampolgárság – szavazati jog konstrukció törvény általi szavatolásának tényleges, pragmatikus leképződése? Az eufórián innen és túl, minden potenciális kettős állampolgártól kérdezem: létezike megnyugtató válasz A kettős állampolgárság – cél vagy eszköz kérdésre? A sepsiszentgyörgyi, aradi vagy máramarosszigeti szavazatokkal Budapest dönthete négy, nyolc, avagy húsz évre ezeknek a közösségeknek az életéről? A szavazati jog vajon nem éppen azt kellene szavatolja, hogy a határon túli magyarok s aját képviselőiket juttathatják a magyar parlamentbe? v v i i s s s s z z a a Máté András, parlamenti képviselő Orbán Viktor a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésér ő l tárgyalt Kijevben MTI/MN/Nyugati Jelen • Péntek, 2010. november 12., 17.34 A kétoldalú magyar – ukrán kapcsolatok fejlesztéséről, a gazdasági együttműködés elmélyítéséről és Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek magyar támogatásáról tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök ukrán kollégájával, Mikola Azarovval pénteken Kijevben . A tárgyalást megnyitó beszédében Mikola Azarov hangsúlyozta: Viktor Janukovics elnökkel egyetértésben nagyon fontosnak tartja, hogy erősödjenek Ukrajna Magyarországhoz fűződő kapcsolatai. Ennek érdekében át
