Reggeli Sajtófigyelő, 2010. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-11-11
K ISE BBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigye lo@eokik.hu 20101111 . 17 A román külügyminisztérium tájékoztatása szer int a határszerződés egyebek között a határ megjelölésének és karbantartásának módját szabályozza, de tartalmazza a közös határszakaszon a különböző létesítmények megépítésekor felmerülő problémák rendezési lehetőségeit. Rendelkezik annak a vegyes bizottsá gnak a létrehozásáról is, amely a határjelek és nyomvonal ellenőrzésére hivatott. A dokumentum kitér a határszakaszon húzódó folyóvizek, vasútvonalak, közutak és távközlési vezetékek használatának módjára is, pontosítja a közös határszakaszra érvényes hal ászati, vadászati, valamint erdő- és talajkitermelési szabályokat. Cristian Diaconescu volt szociáldemokrata párti politikus, aki 2008 és 2009 között volt Románia külügyminisztere, elmondta: a határszerződésnek nincs sem kiemelkedő politikai, sem tör ténelmi jelentősége, inkább csak gyakorlatitechnikai hatásai lesznek, s ez lehetőséget teremt újabb kétoldalú románmoldovai megállapodások megkötésére. Diaconescu szerint a határszerződés aláírásával Románia újabb lépést tett a schengeni övezethez való c satlakozás felé. A határszerződés aláírása húsz éve húzódott, s ez valószínűleg azzal állt összefüggésben, hogy Moldova jelenlegi területének jelentős része a két világháború között Romániához tartozott. Az Evenimentul Zilei című napilap emlékeztet arr a, hogy tavaly Traian Basescu román államfő még úgy nyilatkozott: Románia nem írhat alá határszerződést Moldovával, hiszen az szentesítené a MolotovRibbentrop paktumot. Ez utóbbi nyomán vesztette el Románia Besszarábiát, amely a jelenlegi Moldova területé nek jelentős részével azonos. A határszerződés aláírásának megtagadását a moldovai kommunista párt vezetői - akiknek 2009ig tartó kormányzásáig fagyos diplomáciai viszony alakult ki Románia és Moldova között , valamint az Európai Unió egyes tagállama iban úgy értelmezték, hogy Romániának revizionista törekvései vannak Moldovával kapcsolatban. Ezt Bukarestben mindig határozottan cáfolták. Diaconescu szerint Románia azért nem írhatta alá eddig a szerződést, mert Vladimir Voronin volt moldovai áll amfő olyan politikai jellegű kijelentéseket próbált beépíteni a határszerződésbe, amelyek meghaladták egy ilyen megállapodás kereteit, és Románia számára "elfogadhatatlan felhangú történelmi értékeléseket" tartalmaztak. Adrian Severin volt román külügy miniszter, szociáldemokrata politikus - jelenleg európai parlamenti képviselő , úgy véli: alaptalan párhuzamot vonni a határszerződés és a MolotovRibbentrop paktum között, hiszen a most aláírt dokumentum nem kifejezetten egy bizonyos határ elismerésére v onatkozik, hanem a már korábban elismert románmoldovai határ "közös kezelését" szabályozza. Severin szerint sokan tévesen a határszerződés megszületéséhez kötötték Moldova területi épségének elismerését. Adrian Cioroianu liberális párti volt román kü lügyminiszter szerint az sem volt mindegy Románia számára, hogy melyik moldovai politikai partnerrel írja alá a határszerződést. Ezzel arra utalt, hogy a két ország kapcsolatai látványosan javultak a tavalyi moldovai parlamenti választások óta. Akkor ugyan is Moldova európai uniós integrációja mellett elkötelezett koalíció került hatalomra Chisinauban. v v i i s s s s z z a a Sólyom László: ez az az út, amelyen az Ab megsz ű nik alkotmánybíróság lenni Budapest, 2010. november 10., szerda (MT I) - Ez az az út, amelyen az Alkotmánybíróság (Ab) megszűnik alkotmánybíróság lenni, "ezen a lejtőn nehéz megállni" - mondta Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke szerdán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudom ányi Karán az alkotmányozásról szóló pódiumbeszélgetésen. A volt államfő ezt annak kapcsán mondta, hogy az Országgyűlés szerdán szűkítette az alkotmányban az Alkotmánybíróság jogkörét. Hangsúlyozta: a legnagyobb veszteségnek azt érzi, hogy elvetté k a költségvetési tárgyú törvények alkotmányellenességének szankcióit. Az Alkotmánybíróság megállapíthatja a gazdasági tárgyú törvények alkotmányellenességét, de a jogszabályokat nem semmisítheti meg. Sólyom László szerint így deklaráltan alkotmányellenes törvényeket kell majd követni. Kitért rá, hogy az alkotmányellenes mulasztás és a jövőbeni megsemmisítés esetében ez most is így van, de ezekben az esetekben fennáll, hogy a testület kötelezi a jogalkotót a helyzet orvoslására. A módosítással azonban az alkotmányellenesség érdektelenné válik a törvényhozó számára, következmények nélkül túlléphet az alkotmányon. A volt államfő kitért arra is, hogy az alkotmányos kontroll kiiktatásával felértékelődik a köztársasági elnök politikai vétója. Szerinte e z marad az egyetlen lehetőség a jogállam alapvető zavarának jelzésére és egy, legalább halasztó hatályú közbelépésre. "Ma délutántól a reményünk a jövő alkotmánya marad" - jelentette ki Sólyom László. Ezzel összefüggésben megismételte korábbi vélemény ét, miszerint már sürgető a rendszerváltás súlyos adósságának megfizetése egy nemcsak tartalma, hanem formája szerint is új alkotmánnyal, s az új alkotmánynak a hatályos alkotmány értékeire
