Reggeli Sajtófigyelő, 2010. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-10-30
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 20101030 . 27 – Én személy szerint az egyik bizottságban azt javaslom, hogy lépcsőzetesen próbáljuk megvalósítani a terveket, ne törekedjünk arra, hogy egyszerre érjünk el minden eredményt, hanem először ott lépjünk, ah ol gyorsan fel lehet mutatni eredményeket. Itt elsősorban az információcserére gondolok, úgy érzem, azt kéthárom hónapon belül meg lehet valósítani. Ennek az egyetlen feltétele az, hogy olyan műszaki felszerelést szerezzünk be, amely lehetővé teszi azt, h ogy Újvidék a médiahálózat egyik központjaként tárolja az információkat, valamint hogy továbbíthassa őket az érdeklődőkhöz. Egy távolabbi tervünk az lenne, hogy hozzálássunk a műsorcseréhez, ezt azonban azért lesz nehezebb megvalósítani, mert itt már bizon yos jogi kérdéseket is meg kell oldani, elsősorban a szerzői jogok terén. Az ezt követő lépésben megpróbálunk olyan közös projektumokat kidolgozni, amelyekkel már részt vehetnénk az európai uniós pályázatokon is, hogy könnyebben hozzáláthassunk az ötletek és az emberek cseréjéhez. Ez elősegíthetné, hogy a fiatal újságírók ellátogassanak a legtekintélyesebb médiumokba, megtanulják a szakmai fogásokat, és visszajőve új minőséget hozzanak az itteni médiába – magyarázta Klemm. v v i i s s s s z z a a Választójogot kapnának magyarországon a határon túli magyarok? KárpátInfo • 2010. október 31. vasárnap - 08:05 Gulyás Gergely, a FIDESZ parlamenti frakciójának tagja, az alkotmányelőkészítő bizottság alelnöke a múlt héten bejelentette, hogy az Alkot mányból vélhetően ki kell venni azt a passzust, amely kizárólag a Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgároknak biztosítja a választásokon való részvétel jogát. Ez pedig annyit jelentene, hogy amíg tavasszal a FIDESZ még csak állam polgárságot adott volna a határon túli magyaroknak, most már azt ajánlja, hogy a kedvezményes honosításhoz választójog is járjon. A Népszabadság október 21i száma terjedelmes cikkben foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ennek alapján próbáljuk összefoglalni enn ek a bonyolult problémának a lényegét, a nélkül, hogy állást foglalnánk ebben a kérdésben. Gulyás Gergely szerint az új alkotmány nem tartalmazná a határon túl élő magyarok választójogával kapcsolatos rendelkezéseket, csupán a korlátozó intézkedéseket ven nék ki az Alaptörvényből, hogy „kinyissák a kapukat a külföldön élő magyarok előtt”. A korlátozás feloldása azonban még nem jelentene döntést ebben a kérdésben, hanem csak azt jelentené, hogy e kérdésben a választójogi törvény vitája során kell majd állás t foglalni. Amikor ugyanis a törvényhozó kedvezményes mandátumot biztosít a Magyarországon élő nemzeti kisebbségeknek, nincs oka arra, hogy ezt megtagadja azoktól a magyar állampolgároktól, akik önmagukat a magyar nemzethez tartozóknak vallják, de a határo kon túl élnek. A magyar választójogi törvény előkészítése folyamatban van, valószínű, hogy megmarad a jelenlegi vegyes választási rendszer, vagyis nyilvánvaló, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok, közöttük a kárpátaljaiak is, nem sz avazhatnának arról, ki legyen egyéni képviselő egyegy választókerületben. Elfogadható kompromisszumnak tartanák, ha magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok – a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos törvényjavaslatb an szereplő megoldáshoz hasonlóan – külön szabályok szerint választhatnának meghatározott számú képviselőt. A külföldön élő magyar állampolgárok választójogának biztosítása egyébként nem új ötlet, ez már a rendszerváltáskor is felvetődött. A Hornkormány idején az új alkotmány előkésztése során is feszegették már ezt a kérdést, bár akkor még a kettős állampolgárság ügye fel sem vetődött. Az MSZPSZDSZ kormány uralma idején azonban a szocialisták elutasították a választójog kiterjesztését a határon túli mag yarokra, majd a kettős állampolgárságról szóló 2004es népszavazás megbuktatásával pedig tulajdonképpen levették a napirendről ezt a kérdést. A világon nincs olyan mértéktartó szabályozás, amelyhez a külföldön élő magyar állampolgárok választójogával kapc solatban igazodni lehetne. Az egykori gyarmattartó hatalmak általában biztosítják ezt a lehetőséget, de Anglia csak bizonyos korlátozásokkal, Spanyolországban pedig – a sorozatos visszaélések miatt – visszavonták a választójogot. Ugyanakkor szavazhatnak a külföldön élő olaszok, horvátok, románok és szlovének. A magyar állampolgárság tényleges tartalmát illetően egymásnak ellentmondóan nyilatkoznak még a Fideszes politikusok is. Martonyi János magyar külügyminiszter szerint például a kedvezményesen megszerz ett magyar állampolgárság nem jelent majd többet, mint magyar útlevelet. Vagyis a magyar állampolgárság megszerzése a
