Reggeli Sajtófigyelő, 2010. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-09-27
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu 2010092 7 . 19 Nagyváradon járt Jankovics Marcell Krónika • 2010. szeptember 27. Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) régiúj elnöke (képünkön) Nagyváradon tartott sajtótájékoztatót az NKA pályázati rendszerének tervezett módosításairól, majd előadást a Nap szimbolikus jelentéseiről szombaton. A világszerte elismert, sokszoros díjazott rajzfilmrendező, aki l egutóbb az előző Orbánkormány idején volt NKAelnök, elmondta, mostantól több lehetőség lesz az alap pályázatainak elnyerésére a határon túl, de ennek az a feltétele, hogy minél többet kell pályázni. Változást tervez Jankovics Marcell több szempontból i s vissza kíván térni a Nemzeti Kulturális Alap 1998 és 2002 között alkalmazott politikájához, ennek első jele az, hogy a logóba visszakerült a magyar címer és az életfa, amelyet a szervezet legelső jelképe is tartalmazott. Szerinte az előző nyolc évben a b eérkező pályázatokat rutinszerűen bírálta el az NKA, és folyamatosan a fővárosi igényléseket részesítette előnyben a vidékiekhez vagy a határon túliakhoz képest. Ennek eredményeképpen Budapest mintegy ötvenszer annyi pénzt hívott le, mint a határon túliak, de a vidéki városoknál is nagyságrendekkel több jutott oda. Ezen a szokáson most változtatni kíván. Meglátása szerint ugyanis a kultúrába fektetett támogatási rendszernek a piramiselvhez kellene hasonlítania: minél szélesebb az alap, annál magasabbra nőhe t az építmény. Arra törekszik tehát, hogy minél több kisebb összeg legyen megpályázható, és ne jussanak hatalmas pénzek egyegy alkotónak vagy rendezvényszervezőnek. Jankovics Marcell azt is tervezi, hogy az NKA kuratóriumába a mostaninál sokkal több Buda pesten kívüli tagot vegyenek fel, és bár jónak tartaná a határon túliak részvételét is, szerinte ennek megszervezése már jóval nehezebb. „Ehhez nemcsak az én és a minisztérium akarata szükséges, hanem az is, hogy a mai Magyarországon kívül is törekvés muta tkozzék erre” – mondta. A támogatások közül legfontosabbnak azokat tartja, amelyek alkotókhoz jutnak, hiszen, mint mondta, egy írónak vagy festőnek fontos, hogy néhány hónapig egyéb napi gondok nélkül csak a munkára koncentrálhasson. Második a rangsorban a kultúra terjesztésére, harmadik pedig a megőrzésére irányuló pályázatok kiírása, s csak negyediknek következik a különböző rendezvények, fesztiválok támogatása. Felhívta a figyelmet: az alkotói pályázatok alapvető fontosságúak, hiszen nem szabad elfelejte ni, hogy Arany János Toldija vagy éppen Kodály Psalmus Hungaricusa is „pályázatra”, megrendelésre készült. A Nap mint szimbólum Jankovics Marcell szombat délután előadást is tartott, melynek témája a Nap volt mint a világ vallásainak, mitológiáinak és né phagyományainak közös alapszimbóluma. A Kossuthdíjas alkotó színes kultúrtörténeti áttekintést nyújtott közönségének. Elmondta például, hogy az ókori egyiptomi tudományokban éppúgy, mint a görög mitológiában központi jelkép a naprendszerünk csillaga, de é ppen ilyen szorosan kötődik a keresztény hitrendszerhez is. Jankovics azt is elmagyarázta, hogy a legtöbb népmese győzedelmeskedő szegénylegénye vagy királyfia is napisteni jellegzetességeket mutat, éppúgy, mint a görögök Héraklésze vagy éppen Arany Toldi Miklósa. A megjelentek sokat megtudhattak a mesék bűvös számáról, a hetesről is, ami az ókori civilizációk óta a Nap száma – nem véletlen, hogy magyar nyelvterületen is „hétágra süt a nap”, vagy hogy a mesehősnek hétfejű sárkánnyal kell megküzdenie. vissza Szerző(k): Nagy Orsolya
