Reggeli Sajtófigyelő, 2010. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-09-02
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 09.02 . 16 szempontjából meghatározó fontosságú eseményeiből válogattunk egy csokorra valót a célból, hogy segítsü nk eldönteni olvasóinknak, helytállóe az UMDSZ neheztelése, avagy mégiscsak van alapja a KMKSZ fenntartásainak az UMDSZ szándékait és szavahihetőségét illetően. 1994- A KMKSZ választmánya még 1993 decemberében úgy határozott, hogy Fodó Sándort, a szövets ég elnökét indítja az 1994 tavaszán esedékes parlamenti választásokon az egyetlen magyar többségű, Beregszász központú választókörzetben. Az UMDSZ későbbi vezetői közül többen e döntést követően mégis Tóth Mihály beregszászi járási elnöki megbízottat, a ha talompárt jelöltjét támogatták a választásokon, majd végérvényesen kiváltak a szövetségből. 1998- Több tárgyalásra került sor a KMKSZ és az UMDSZ tagszervezetei között arról, hogy közös jelölteket állítsanak a megyei tanácsi választásokon, miután az akkor i választási rendszer hátrányosan érintette a nemzetiségi kisebbségeket. A létrejött megállapodás ellenére az utolsó pillanatban Kőszeghy Elemér mégis jelöltette magát az Ungvári járásban, minek következtében két magyar jelöltet ütött el a megyei tanácsba jutástól, ráadásul ő maga sem szerzett mandátumot. 2002 - A tavaszi parlamenti választásokon az UMDSZ Gajdos Istvánt, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökét, az SZDPU(o) helyi vezetőjét támogatta a magyar többségű, Beregszász központú v álasztókerületben Kovács Miklóssal, a KMKSZ és a kárpátaljai magyarság jelöltjével szemben. 2008ban a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság megállapította, hogy csalással vették el Kovács Miklóstól a választási győzelmet, s kártérítésre kötelezte az ukrán államot. 2004- Az UMDSZ magyarországi politikai befolyását kihasználva elvette a státusirodák később információs irodákká átkeresztelt hálózatának működtetését a KMKSZtől Kárpátalján. Németh Zsoltnak, a Fideszkormány külügyi államtitkárának közelmúltbe li bejelentése szerint ezek az irodák 2010 nyaráig, amikor is az igazolványkiadási jogukat felfüggesztették, több ezer jogosulatlan személynek adtak ki magyarigazolványt, amiért az UMDSZt terheli a politikai felelősség. A külügyi államtitkár úgy fogalmazo tt, hogy az UMDSZ öt kárpátaljai irodáján keresztül feltételezhetően "olyan politikai és gazdasági körök jutottak magyarigazolványokhoz, amelyek visszaéltek az okmányokkal". 2006 - Az önkormányzati választásokat követően a két pártnak nem sikerült megegye zni a vezető pozíciók elosztásáról a Beregszászi Járási Tanácsban. Az UMDSZ képviselői nem akarták megszavazni Csizmár Bélának, a KMKSZ jelöltjének tanácselnökké választását, holott ez lett volna a természetes, hiszen a KMKSZé volt a legnagyobb frakció az önkormányzatban. Az UMDSZ csak azután törődött bele a helyzetbe, hogy nyilvánvalóvá vált, nem sikerül szövetségre lépnie a megyei és a beregszászi járási politikában meghatározó ukrajnai politikai erőkkel, mert azok a KMKSZ álláspontját fogadták el. 2007- Újabb kísérlet történt a két magyar párt együttműködésére. A két szervezet ezúttal arról tárgyalt, hogy közösen támogatnák az előrehozott parlamenti választásokon azt a pártot, amely ezért bejutó helyet ajánl fel jelöltjeinek listáján. A tárgyalódelegáci ók között létrejött megállapodás értelmében mindkét szervezet a Mi Ukrajnánkat támogatta volna a választásokon a Kovács Miklós KMKSZelnöknek a párt által felajánlott 99. listás hely fejében. Az utolsó pillanatban azonban az UMDSZ úgy döntött, hogy a Morozféle Ukrajnai Szocialista Pártot támogatja az UMDSZ tiszteletbeli elnökének, Tóth Mihálynak felajánlott 11. helyért cserébe. Az olvasók bizonyára még jól emlékeznek arra, hogy az UMDSZ soros "vezércsele" eredménytelen volt - sem Tóth Mihály, sem a szocial isták nem jutottak be a parlamentbe. 2008- A schengeni határőrizeti rendszer és a vízumkényszer bevezetése miatt napirendre került a kárpátaljai magyar vízumigénylők számára a magyar állam által felajánlott kapcsolattartási támogatás fogadásának és folyós ításának kérdése. A KMKSZ és az UMDSZ tárgyalásainak eredményeként döntés született az Unió Kárpátaljai Jótékonysági Alapítvány (UKJA) létrehozásáról, amelynek működtetésében a két szervezet paritásos alapokon vett volna részt. Mikor azonban a KMKSZnek az alapítvány irodáinak működtetésével kapcsolatos nézeteltérései támadtak a budapesti kormányzattal, Dupka György, az alapítvány UMDSZes elnöke felrúgva az előzetes megállapodásokat, a KMKSZszel való egyeztetés nélkül összehívta az UKJA kuratóriumát, s bá r az határozatképtelen volt, mégis beindította a munkát. Tekintettel az írott és szóbeli megegyezések sorozatos felrúgására, a KMKSZ rövidesen kénytelen volt kilépni az alapítványból.
