Reggeli Sajtófigyelő, 2010. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-09-02
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 09.02 . 9 Kevés a (magyarul tanulni vágyó) gyerek A Kossuth Rádió Anyanyelve Magyar című műsorában elhangzottak szerint a határon túli magyar gyermekek nagyságrendileg 2030%a nem részesül anyanyelvi oktatásban. Ennek oka lehet az, hogy a szülők önként választják az államnyelven való nevelést csemetéik sz ámára, mondván, így könnyebb dolguk lesz felnőttként a munkaerőpiacon. A másik ok viszont az, hogy – elsősorban a szórványvidékeken – nem minden faluban van magyar nyelvű tanintézmény. Míg az elsőként említett jelenség többékevésbé orvosolható, a magyar n yelvű iskolák hiánya egyre súlyosabb problémát jelent a külhoni magyarság számára. Szlovákia esete nagyon szép példája annak, hogy kis energiabefektetéssel hogyan lehet elérni, hogy a több magyar szülő írassa magyar iskolába a gyerekét. A Rákóczi Szövets ég iskolabeíratási programjának keretében a felvidéki magyar pedagógusok személyes megkereséssel igyekeznek bemutatni a szülőknek, hogy a magyar iskolának milyen előnyei vannak a gyermek számára. Nemrégiben pedig egy füzetecske is megjelent az anyanyelven való tanulás pozitívumairól. Szakértők szerint ezek az igyekezetek meghozták gyümölcsüket, hiszen Szlovákiában - a folyamatosan csökkenő gyereklétszám mellett - a magyarul tanuló gyermekek aránya nem csökken drasztikusan. A magyar nyelvű iskolák hiánya et től súlyosabb kihívást jelent, hiszen ezen intézmények fennmaradása gyakorlatilag teljes mértékben az adott ország oktatásügyi politikájától függ. Romániában az iskolakörzetesítés értelmében például a korábbiakkal ellentétben nem 200, hanem 300 diáktól műk ödhet tovább önállóan egyegy tanintézmény, ezt a tanulószámot azonban a kisebb falvak (például Székelyföldön) nem tudják elérni. A magyar tanintézmények eltűntével pedig mindig felmerül a „magyar utánpótlás” kérdése, valamint fokozódik az asszimiláció ves zélye is. Vajdaság: öt elsős egy apatini iskolában A magyar tanintézmények és a tanulók számának csökkenése jelenleg a Vajdaságban is akut. A tartomány oktatási titkára, Jeges Zoltán elmondása szerint évente kb. 200300 elsőssel kevesebb kezdi meg tanulm ányait magyar nyelven az általános iskolákban: idén Szabadkán, Újvidéken és Nagykikindán is szűntek meg első osztályok. A Magyar Szó kedden az apatini Kis Ferenc Általános Iskola igazgatónőjével közölt interjút, melyből kiderült: idén mindössze öt elsős ir atkozott be, pedig négy éve ez a szám még 810 volt. A tanévkezdést a megszűnő iskolák és csökkenő gyerekszám mellett más is nehezít, hiszen a szerbiai tanárok több szakszervezete is sztrájkot hirdetett az első tanítási napra. A tiltakozók az alacsony bér ek, a várható elbocsátások, az idő előtti nyugdíjazások ellen ágálnak, de van olyan szakszervezet is, amelyik több anyagi ráfordítást követel az oktatásra, valamint egy hosszú távú oktatási stratégia kidolgozását kéri a szerb oktatási minisztertől. A belgr ádi kormány csütörtökre ígérte a szakszervezetekkel való tárgyalást, így azonban kb. 670 szerbiai iskolában (ebből kb. 200 található a Vajdaságban) nem kezdődik meg a tanév szeptember 1jén. Kárpátalja: megoldatlan a tankönyvügy Kárpátalján az idei tané vkezdést a hosszú ideje húzódó „tankönyvügy” mérgezi. Mint ismeretes, az ukrán állam tavaly nem rendelte meg határidőre a magyar nyelvű tankönyveket a kárpátaljai iskolák számára. A probléma megoldása még mindig várat magára, azonban félő, hogy az idei ta névben a magyar tanulók – a magyar nyelv és irodalmat kivéve – ukránul lesznek kénytelenek elsajátítani a tudást. Az idei tanévkezdés tehát nem alakul túlságosan biztatóan a Kárpátmedencei magyar diákok számára. Kétségtelen, hogy a magyar nyelvű oktatás fenntartásában óriási szerepe van az adott ország vezetésének, azonban be kell látni, hogy a magyarság „felelőssége” nagyobb az ügyben, hiszen a felvetett problémák mögött első sorban a magyarság számarányának drasztikus csökkenése áll. Ez egy olyan folyam at, amelyet már régóta érzékelünk, következményeivel azonban csak az utóbbi években kezdünk szembesülni. vissza
