Reggeli Sajtófigyelő, 2010. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-09-09
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 09.09 . 15 Valójában arról van szó, hogy végéhez közeledik a kisebbségi jogkiterjesztés korszaka. A keretek meghatározása lassan befejeződik, és az EU megfelelő szervei, amelyek sok helyütt külső nyomást gyakoroltak korábban, nem fognak beavatkozni, és eszük ágában sincs, hogy döntőbíróként lépjenek fel a konfliktusokban. Márpedig ez a szituáció újfajta stratégiát igényel. A kisebbségi politikai s tratégiák magja mindig a durva, politikailag szított nemzetállami asszimiláció elleni védekezés volt, épp ezért a politika és a kultúra jelentették a kisebbségi elitek működési terepeit. Ez hozta az azonossága érdekében áldozatot hozó kisebbség képét, és a kiélezett társadalomértelmezést. Az európai környezetben azonban immáron nem a durva asszimilatív, kisebbségellenesség jelenti a kihívást, hanem a felpuhított kisebbségpolitika, amely a mindennapok szegleteiben munkál. Csökken a politika felől érkező kihí vás intenzitása, nő viszont a gazdasági kihívásokból adódó asszimilatív szempontok ereje. Hogy a Demokrata Párt a Vajdaságban közömbös volt az MNTvel kapcsolatban, ezzel magyarázható. Mert a végső uralom forrásai nem az MNTben találhatók, a gazdasági ura lom, a döntő hatalom másutt van. A kisebbségi stratégiák azonban nem érik el a mindennapok kínjait és megpróbáltatásait, a kevésbé látványos, de attól még létező világot. A nyugati kapitalizmus válságban van, mondja Orbán Viktor. Így igaz, sőt, jó lenne h a a kisebbségi vezérek is elgondolkodnának ezen. Csakhogy a kisebbségek, pl. Szerbiában, a kemény, neoliberalizált kapitalizmusban élnek, és nincs olyan magyar politika, amely ezt megváltoztathatná. És a kapitalizmus nem olyan semleges, ahogy mondják. Nem lesz könnyű, súlyos dilemmák elé néznek a kisebbségiek, szavazók és politikai elitek egyaránt. Mind a vajdasági, mind a szlovákiai választások arra utalnak, hogy a kisebbségpolitika útkeresés előtt áll. Egy biztos: az eddigi stratégiák egyre kevesebbet érn ek mind Szlovákiában, mind Szerbiában. vissza Basescu: Franciaország semmibe veszi az európai normákat MTV • 2010. szeptember 09. 05:55 Két francia miniszter látogat ma Románia fővárosába a roma bevándorlók ügye miatt. A ro mán államfő kilátásba helyezte: látogatásuk hasztalan lesz, ha kioktatják Bukarestet Franciaország semmibe veszi az európai normákat a roma bevándorlók kiutasításával - jelentette ki szerda este Traian Basescu román államfő két francia miniszter másnapra várt bukaresti látogatása előtt. Hozzátette, hogy mindazonáltal a kialakult helyzetért a román kormány és maguk a romák is felelősek. Eric Besson bevándorlási miniszter és Pierre Lellouche, az európai ügyekért felelős külügyi államtitkár látogat csütörtö kön a román fővárosba. Basescu kijelentette, hogy látogatásuk hasztalan lesz, ha kioktatják Bukarestet, de "ha azért jönnek, hogy megoldást találjunk, akkor találunk megoldást". Traian Basescu Franciaország romákkal szembeni politikáját ostorozta kedden az Európai Parlament több képviselője Strasbourgban a testület plenáris ülésén. Számos politikai csoport, köztük a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a kommunisták az ülésen határozattervezeteket terjesztettek elő, amelyekben elítélnék a romániai és bulgáriai cigányok közelmúltbeli kitoloncolását Franciaországból. Lellouche francia államtitkár "túlzásnak és igazságtalannak" nevezte a bírálatokat. Arra hivatkozott, hogy az uniós jogszabályok értelmében a románok, a bolgárok, az írek, a belgák vagy bár melyik tagállam polgárai legfeljebb három hónapig tartózkodhatnak valamely uniós országban, és ez számos feltételhez, szigorú kerethez kötött. Ismét Romániát tette felelőssé a kialakult helyzetért, és úgy fogalmazott, hogy a bukaresti kormány "nem teljesít i a kötelességeit saját állampolgáraival szemben". Romák csoportjai tüntettek hétfőn Franciaország bukaresti nagykövetsége, illetve a temesvári francia kulturális intézet épülete előtt, tiltakozva a cigányok kitoloncolásáról hozott párizsi döntések miatt. De tiltakoztak a román kormány "hallgatása" miatt is, mert szerintük az nem reagált megfelelő mértékben erre a témára. Követelték a román kormánytól, hogy sokkal több pénzt fordítson erre a problémára, és tanúsítson az eddiginél sokkal nagyobb készséget a kérdés megoldására. vissza
