Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-09
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.0 9 . 20 Kérjü k a hatóságokat, hogy ne nézzék tétlenül a Románia szétdarabolását célzó uszításokat és nyilvánítsák nemkívánatos személlyé Szegedi Csanádot” – írta vasárnapi közleményében Diaconu. „Mi ez a Jobbik párt, amely idejön, hogy kioktassa Romániát? A Jobbik eln evezése hasonlít a Csillagok háborújának egyik szereplőjére, Jabbára, akihez kapzsiságában hasonlít is. Ha a magyar politikusok Románia egy részét akarják, nem szabad elfelejteniük, hogy ez a föld a románoké, akárcsak századokkal ezelőtt, amikor ők barbáro kként elözönlötték ezt a vidéket” – fogalmaz a PC alelnöke. A PC alelnöke úgy véli, a romániai Jobbikszervezetek létrehozása Erdély egy része autonómiájának támogatása céljából „nyílt támadás” a román alkotmány és az állam ellen. Ezért a konzervatívok ké rik, hogy a hatóságok tiltsák be a Jobbik romániai tevékenységét. A közép- és az idősebb nemzedék távolmaradására vonatkozó felvetésre Vitus Örs irodavezető derűlátóan reagált. Mint mondta, a péntek esti csak az alakuló ülés volt, még sokan csatlakozhatna k a baráti körhöz, és egyébként is számítanak a tapasztaltabb személyekre. Hozzátette: az iroda mindössze másfél hónapos működtetése alatt több mint kétszázan megfordultak az Ifjúsági utca 2. szám alatti épületben, jobbára idős emberek. Kíváncsian kérdeztü k, egy magyarországi párt brüsszeli képviselője miként segíthet egy romániai magyarnak. „Többnyire jogi tanácsadással. Az az igazság, hogy olyan kérdésekkel fordultak eddig hozzánk, amire eleve lenne megoldás, csakhogy az emberek nem tudják, hova menjenek – látta be Szegedi Csanád, aztán elszólta magát: – A többség lényegében gratulálni jött az irodanyitáshoz”. Örültek „a Spielmannok támadásának” Felvetésünkre, hogy a megjelent tizenöthúsz személy kissé nem kevés a több száz értelmiségihez képest, akik a nyár elején a Jobbik marosvásárhelyi jelenléte ellen aláírásukkal tiltakoztak, Vitus Örs irodavezető határozott nemmel válaszolt. „Nem tudom, hogy az aláírók mennyire értelmiségiek, mint ahogy azt sem, hogy valóban több százan vannake. Mindaddig, amíg a listán Michael Jordan vagy Biszku Béla neve is szerepel, akik közül egyik sem értelmiségi, de még csak nem is vásárhelyi, nem hinném, hogy ezt a tiltakozást komolyan kellene venni. Egyébként Kézdivásárhely polgármestere és mások is tiltakoztak amiatt, hogy valaki az ő nevükben is aláírta az elektronikus formában közlekedő levelet” – fejtette ki Vitus Örs. Irodavezetője eszmefuttatását Szegedi Csanád azzal toldotta meg, hogy ugyanúgy, ahogy Magyarországon az SZDSZ és az MSZP támadásai elismerést jelentenek a Jobbik számára, „Erdélyben a Spielmannok támadása” is felér a dicsérettel. Kérdésünkre, hogy EPképviselőként, azon kívül, hogy a tiltakozást kezdeményező Spielmannok egyike zsidó származású, még mit tud Sebestyén Spielmann Mihályról, Szegedi szintén kér déssel válaszolt: „Spielmann zsidó? Nem tudtam.” Marosvásárhely és egyben Erdély egyik legelismertebb történésze és könyvtárosa, a Teleki Téka vezetője, Sebestyén Spielmann Mihály közíró volt az első, aki az iroda megnyitása után a Népújság hasábjain az au schwitzi áldozatok, valamint félig kiirtott családja nevében tiltakozott az ellen, hogy Marosvásárhelyen vagy bárhol Erdélyben a Jobbik irodát vagy bármi egyebet nyisson. vissza Szerző(k): Szucher Ervin Elnéptelenednek a fa lvak – Csaknem 2000 szerbiai faluban senki sem él – Vajdaságban évente háromezer magyarral van kevesebb Magyar Szó • () • 2010. augusztus 8., Mindenhol nehéz az élet, de falun élni talán a legnagyobb megpróbáltatást jelent, állítják a szociológusok. A t ranzíciós országok jellemzője, hogy a lakosság gazdasági megfontolásokból elvándorol a faluból, s ha ezzel még párosul az alacsony natalitás, akkor egyáltalán nem kell csodálkozni, hogy egy tavaly készült felmérés szerint 1961 szerbiai faluban senki sem él , 200nak pedig nincs 20 évesnél fiatalabb lakosa. Branislav Gulan, a Szerbiai Gazdasági Kamara szakmunkatársa a szerbiai falvakat vizsgálta tanulmányában. Ebből kiderül, hogy a falv ak 86 százalékában csökken a lélekszám, ugyanakkor csak 12 százalékában emelkedik a népesség száma. Az elmúlt 10 évben az aktív mezőgazdasági termelők száma 904 127ről 529 236ra csökkent. A szakember szerint ennek oka, hogy a lakosság egy része megélheté si okokból elhagyja a falut. Persze ezzel párhuzamosan a városok túlnépesedése és nyomora növekszik. Aki nem nagygazda, annak a megélhetése rendkívül nehéz. Falun a fiatalok nem kapnak munkát, mert falvainkban nincsenek munkahelyek. Akik maradnak,
