Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-09
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.0 9 . 9 Értesüléseid szerint növekvőben, vagy csökkenőben vane a magyarellenes incidensek száma? - Erre a bűnüldöző szervek tudnának pontosan válaszolni, tapasztalatom szerint azonban csak a le gritkább esetben adnak hírt etnikai jellegű incidensekről. Szemmel láthatóan állampolitikai érdekekből, amikor csak tehetik, tompítják vagy elhallgatják a kisebbségellenes motívumok meglétét még olyankor is, amikor ez teljesen nyilvánvaló. Az utóbbi időben a rasszista vagy kisebbségellenes falfirkákról például csak elvétve számolnak be rendőrségi a közlemények, pedig a jelenség nem szűnt meg. Vajdaság mely részein történik több magyarellenes incidens, a tömbben, vagy a szórványban? - Nem a tömbben és nem a szórványban, hanem azokon a településeken, ahol a magyarság szórványba szorítása most közelítette meg vagy érte el a kritikus pontot a szerbség részben spontán, részben gazdaságilag stimulált vagy politikailag diszkréten irányított betelepítésével. Ahol a magyarság még jelentős számban és viszonylag homogén tömbben él (Kanizsán, Zentán stb.), ott a magyarverők számára nemigen, vagy csak elvétve mutatkozik élettér, viszont ott, ahol a magyar világ már teljesen elszórványosodott, a magyar élet visszaszorult a magánélet szférájába, nincsenek magyar szórakozóhelyek, az utcán nem lehet magyar beszédet hallani, az agresszív nacionalizmusnak már nem maradt igazi harci feladata. Nincsen kit megfélemlíteni. A magyarellenesség ott a legerőteljesebb, ahol a szerbség lélekszáma az utóbbi tizenöt évben látványosan megnőtt, ám ennek ellenére az adott terepen még mindig jelentős számú magyar él. A soviniszta életérzés viszont ezt nem tudja elviselni. Zavarja a magyar beszéd, zavarja a magyar zene, a magyar felirat, a magy ar zászló, egyszóval minden, ami arra emlékezteti, hogy előtte itt már mások is éltek, sőt: itt is akarnak maradni, és ehhez még mindig elegen vannak. A Vajdaságban jelenleg három olyan település van, ahol a fenti okok miatt gyakori az etnikai töltetű inci dens: Temerin, Szabadka és Óbecse, noha ez utóbbiról a híradásokban ritkábban hallunk, mivel mind a rendőrség, mind a helyi politika egyelőre hatékonyan leplezi a dolgokat. Mennyire bizonyíthatóak, hogy ezek az incidensek etnikai hátterűek? - A jelenlegi törvények szerint például csak akkor tekinthető bizonyítottnak egy magyarverés, ha a cselekmény végrehajtói ezt verbálisan is kinyilvánítják. El tudjuk képzelni azt a jelenetet, hogy a bűncselekmény elkövetői, míg közös erővel rugdalják áldozatukat, magnó ra veszik vagy jegyzőkönyvbe diktálják érzelmeiket és ehhez kapcsolódó mondanivalójukat? Ugye, ez nonszensz?! Nos, ugyanilyen nonszensz azt hinni, hogy a támadók majd egymás ellen vallanak. Innentől kezdve pedig könnyű a dolga az ügyésznek, hogy megállapít sa, voltaképpen nem is volt etnikai indíték. Csakhogy a kisebbségellenes támadások tendenciaszerűsége önmagáért beszél, még ha a tanúk, a rendőrök, az ügyészek és a bírák többnyire hallgatnak vagy sumákolnak is, noha alapjában véve mindenki mindent tud. T emerinben igen gyakori az incidensek száma. Vane a temerini magyarellenes incidenseknek etnikai háttere? Vagy más háttere? - A szerbek és a magyarok közötti verekedések jelentős részének van etnikai motiváltsága. Tulajdonképpen mindegyik incidens ilyenne k könyvelhető el mindaddig, amíg valamilyen egyéb indíték nem bizonyítható. Jelenleg viszont a bizonyító eljárás során a hatóság pontosan az ellenkező utat járja, ezért nem jut el soha -- vagy hogy jóindulatú legyek, csak a legritkább esetben – a gombolyag végéig. vissza Kassa lesz 2013ban Európa Kulturális Fővárosa Kitekintő • 20100808 Három évvel Pécs után Szlovákia második legnagyobb városáé az Európa Kulturális Fővárosa cím. Kassa Marseillejel osztozik az évadon. „ Use the city” szól Kassa nyertes pályázatának szlogenje. A kassai szervezők azt kívánják kifejezni, hogy a város polgárai és az odalátogatók az utcákon és a köztereken vegyenek részt az ott kínált kulturális és művészeti programokban. Mindez nemcsak Kassa történelmi óvárosára, hanem az eddig elhanyagolt, korábban iparilag