Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-28
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.28 . 21 együttműködő alapállást tanúsított nemcsak a hazai pártokkal, kormányzati és önkormányzati szervekkel, hanem a nemzetközi intézményekkel is. Ez azt jelentette, hogy nem feltétlenül kritizálni akart, hanem a szakmailag megalapozott véleményével és érveivel konstruktívan kívánt hozzájárulni a problémák megoldásához, együttműködve az illetékes hazai és nemzetközi szervekkel. Számunkra mindig megoldandó ügyek voltak és vannak, nem pedig ideológiai alapállások, amelyek aztán azért megoldhatatlanok, mert ideológiai vagy éppen pártpolitikai síkra terelődnek. A problémák nem azért vannak, hogy újakat gyártsunk belőlük, hanem hogy megoldjuk őket. Ez volt egyébként a Kerekasztal egyik legfőbb erőssége. It t élünk, a partnerek adottak, és ebben a közegben kell ésszerű megoldásokat keresni. És ha komolyan vesszük azt a több évtizede fennen hangoztatott tételt, hogy ne döntsenek rólunk nélkülünk, akkor bizony a megalapozott és védhető álláspontunkkal ott kell lennünk, ahol döntenek. A Kerekasztal a kisebbségi pártokkal, de a köztársasági elnökkel, sőt a Ficokormányzat illetékes szerveivel is kereste a kapcsolatot, hogy megvitassa velük a szakmai kifogásait pl. az államnyelvtörvénnyel, de más, a kisebbségeket é rintő kérdésekkel kapcsolatban. Ez persze nem mindig sikerül, de meg kell próbálni, miközben az alapállásunkat, a véleményünket semmilyen körülmények között sem szabad feladnunk. Vagyis a Kerekasztal a lehetséges kompromisszumok irányát is figyeli? Ez ne m kompromisszumok kérdése, emberjogi és kisebbségjogi kérdésekben ugyanis nincsenek kompromisszumok. Lehetnek rossz vagy félmegoldások, de azokhoz nem szabad adni a nevünket. A kisebbségi problémakörnek is vannak szakmai vonatkozásai, amelyek akkor is igaz ak, ha egyikmásik politikai csoportnak nem felelnek meg. Ha észérvekkel nem megy, akkor más eszközökkel is fel kell lépni, hogy felhívjuk a probléma súlyosságára a figyelmet. Egyébként ilyenekre is sor került az elmúlt időszakban, és ezekben a Kerekasztal is aktívan részt vett. Példaként felhozhatnám az államnyelvtörvény és a hazafisági törvény elleni tiltakozásokat, de a Pozsonyban Petőcz Kálmán által rendezett Tolerancia menetet is. Úgy gondolom, hogy Petőcz Kálmán, aki fontos szerepet vállalt most Rudo lf Chmel kormányalelnöknél, hiányozni fog a Kerekasztal munkájában. Ez kétségtelen! Petőcz Kálmán nemcsak meghatározó személyisége, de a motorja is volt a Kerekasztalnak. Egyik kimunkálója volt annak a szemléletnek, amiről az előbb beszéltem, és minden le hetséges eszközzel szolgálta azt. De nem tűnt el, épp ellenkezőleg, egy olyan posztra került, ahol hatékonyan tudja képviselni mindazt, ami a Kerekasztalon belül megfogalmazódott. A Kerekasztal számára pedig kész szerencse, hogy egy Maďarič, Mikolaj vagy Č aplovič helyett Rudolf Chmellel vagy Petőcz Kálmánnal tud együttműködni a jövőben. Nyilvánvaló, hogy Kálmán lehetőségei az új pozíciójából eredően sokkal korlátozottabbak lesznek, mint a Kerekasztalban voltak, de egyben kiszélesednek is, hiszen kormányzati szinten lehet képviselni ezeket az ügyeket. Majd kiderül, hogy mennyire. De ezzel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy a Kerekasztal az álláspontját minden kérdésben mindig a tagszervezetek véleményének kikérésével, közmegegyezéses alapon hozta meg. Ugyanez érvényesült a Koordinációs Bizottságban is. Mindenki véleménye fontos volt, és ennek megfelelően képviseltük a véleményünket, módosult az egyes dokumentumok megfogalmazása. Ez egy nagyon fontos különbség az eddigi hasonló szerveződésekhez képest. N ehézkes, időigényes, de a mai technikai eszközökkel lehetséges, és hosszú távon nagyon eredményes. Térjünk rá az országos konferenciára. Mit jelent egy ilyen konferencia a Kerekasztal életében? Ez a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala országos összejövetele , évente legalább egyszer kerül megrendezésre, és az akkor legfontosabbnak vélt kérdéseket vitatjuk meg közösen. Azért nem közgyűlés, mert egy informális szerveződésről van szó. De más miatt is fontos. A Kerekasztal nyitott szerveződés. A konferencia meghi rdetését követően, ez a sajtón keresztül zajlik mintegy két hónappal a konferencia előtt, bármelyik szlovákiai magyar szervezet és intézmény csatlakozhat a Kerekasztalhoz, amelyik eleget tesz a felhívásban megfogalmazottaknak. De ugyanígy ki is léphet belő le, hiszen mint mondtam, a munka az önkéntességen alapul. A konferencia ideje alatt pedig jelentkezni lehet a Koordinációs Bizottságba – ezt se választják. Itt csak egy feltétel van, hogy ha valaki jelentkezik a Bizottságba, az vegyen is részt a munkájában . Nincsenek szavazások, tagfelvételek, egyebek, mindenkinek azokkal kell együttműködnie, akik jelentkeznek. Azon a jóhiszemű feltevésen alapul az egész, hogy azok az intézmények, szervezetek jelentkeznek és vesznek részt a Kerekasztal munkájában, amelyek t ényleg
