Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-25
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.09 . 17 Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság alakul MTI • 2010. augusztu s 25., szerda Pénteki hatállyal létrehozza a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottságot (NPTB) "a kölcsönös felelősség és figyelem elvén nyugvó nemzetpolitikai tevékenység összehangolása érdekében" a kormány - rendelkezik a Magyar Közlöny legfrissebb számában közzétett határozat. A bizottság elnöke Semjén Zsolt, a miniszterelnök általános helyettese, alelnöke pedig Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A testület felállításának szándékáról először július 6án számolt be az MTI, a bizottság július 13án előkészítő ülést is tartott. Az NPTB feladata - a kormányhatározat szerint - egy, a kormány nemzetpolitikai tevékenységét segítő kölcsönös tájékoztatáson alapuló egységes információs rendszer létrehozása, a nemzetpolitikai vonatkozású feladat ok végrehajtásának koordinálása és értékelése, az egyes minisztériumok külhoni magyarokat érintő tervezési tevékenységének összehangolása, a központi államigazgatási szervek külhoni magyarokat érintő tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, és java slattétel a kormány számára a nemzetpolitikai vonatkozású feladatok végrehajtása során a forrásigény összehangolt tervezésére és a pénzfelhasználás ellenőrzésére. A testület javaslatot tesz kormányzati intézkedés megtételére, és évente jelentést készít a k abinet részére a feladatkörébe tartozó ügyek aktuális helyzetéről, a megtett intézkedésekről. A bizottságban képviselteti magát a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Nem zeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári, illetve parlamenti államtitkári szinten. A bizottságban helyet foglal a KSH elnöke is. A kormány friss határozatában felkéri a Magyar Tudo mányos Akadémia elnökét, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökét, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetőjét, hogy személyesen vagy delegáltja útján állandó meghívottként vegyen részt az NPTB munkájában. A testület legalább negyedévente t eljes ülést tart. vissza Referendum előtt Új Szó • 2010. augusztus 25. szerda, 07:27 | Lovász Attila Nincs szerencséje e kis országnak a referendumokkal. Az uniós csatlakozásét kivéve egyik sem volt sikeres, volt a történel emben olyan, hogy a referendumot maga az államhatalom szabotálta el, de a nép közvetlen akaratából ez országban még törvény nem született. Most sem néz ki úgy a dolog, hogy a referendum bármit is megoldana. A kérdéseket ugyanis részben megválaszolta a kor mányprogram, részben pedig komoly alkotmányos aggályokat fogalmazhatunk meg a népszavazás kapcsán. Az ún. koncessziós díjak ügyében a kormány kimondta: a köztévé és rádió előfizetési díját megszünteti és a közintézményeket közvetlen állami forrásokból tám ogatja. Igen ám, de amint elhangzott, hogy nem kell MAJD fizetni, abban a pillanatban több ezer előfizető eltekintett havi díjának befizetésétől, ami a veszteséges és csőd szélén álló televíziót térdre kényszerítheti, az eddig felelősségteljesen gazdálkodó rádiót pedig mínuszba kergeti. S a kormány csak másfél év múlva, 2012től válna meg a koncessziós díjaktól. Addig akarja elmondani, hogyan képzeli a közmédia finanszírozását, a ciklus második felében viszont érdemleges változás nem történik, Fico emberei döntenek majd a vezérek személyéről és a költségvetésről. Pedig ez a kérdés aránylag könnyű, mit fog kezdeni a kormány a nagy elosztórendszerekkel, ha egy százmillió eurós tétel ügyében ennyit vacillál. Van a koncesszió kapcsán egy alkotmányos aggály is: a koncesszió, nevezzük, ahogy akarjuk, adójellegű járulék. A törvény rója ki, mindenkinek fizetnie kell és nem fizetése szankcionált – a bevételnek közterhet kell finanszíroznia. Mi ez, ha nem egy speciális adófajta? Az a javából, az adókról viszont az alko tmány értelmében nem lehet népszavazást kiírni. Alkotmánymódosítás nem várható, ergo majd némi ekvilibrisztikával elérjük, hogy „ez a luk ne legyen luk”, oszt jó napot. A másik alkotmányos aggályunk abból ered, hogy a mentelmi jogot az alkotmány fogalmazz a meg, bár törvény pontosítja. A mentelmi jog olyan mértékű szűkítése, mint amilyen a népszavazásban szerepel, feltehetően csak az
