Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-25
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.09 . 15 Nikolić azt mondta, hogy a német külügyminiszter jelenlétében nem fogja támadni a szerb hatalmi képviselőket, annak ellenére, hogy nem bízik Belgrád taktikájában, amit az ENSZközgyűléssel való kommunikációjában alkalmaz. Guido Westerwell e az első magas rangú német képviselő, aki az elmúlt három évben Szerbiába látogat. vissza Sólyom: sikerült elterjesztenem a kulturális nemzet fogalmát – Jó érzés volt visszatérni Komáromba Bumm.sk • 2010. 08. 25 Sólyom: si került elterjesztenem a kulturális nemzet fogalmátEgyebek mellett a környező országok államfőivel történt találkozásokról beszélt a XXII. Nyári Főiskolás Tábor résztvevőinek Sólyom László volt köztársasági elnök kedden este a szentendrei Papszigeten. A n emrég leköszönt magyar államfő részletesen ecsetelte a határon túlról érkezett táborlakóknak a politikai nemzet és a kulturális nemzet fogalmai közötti különbséget, miközben megígérte: lehetőségeihez képest továbbra is mindent megtesz a más országokban élő magyar ajkú emberek érdekeinek védelmében. Sólyom László láthatóan pihenten, oldottan, a diákok „nyelvén” fogalmazva osztotta meg a táborban lakó több tucat diákkal azokat az erőfeszítéseit, melyeket államfőként a más országban élő magyarok jogainak elis mertetéséért tett. Beszéde elején felmutatta és olvasásra javasolta a „Határon túli magyarság a XXI. században című könyvet, mely a Sándor Palotában folytatott számos, a kisebbségek helyzetének javítását célzó konzultáció egyfajta esszenciája. A volt áll amfő ezután hivatali ideje alatti, a szerte a világban élő magyarok összetartásával, elismerésével kapcsolatos eredményeit és kudarcait említette. Mint mondta, e cél érdekében gyakran járt a környező országokban: nemzeti ünnepeinket is a külhoni magyarok k örében igyekezett tölteni. Próbálta megértetni, hogy az államok és a nemzetek határai nem esnek egybe, s eredményként könyveli el, hogy többnyire elfogadtatta a kulturális nemzet fogalmát. Magyarázatképpen hangsúlyozta: más a politikai, az ugyanazon a hat áron belül élőket tömörítő nemzet és más az azonos gyökerekkel rendelkező, egy nyelvet beszélő, határokon átnyúló kulturális nemzet. A volt köztársasági elnök aláhúzta: bár nincs jogunk diktálni, hogyan éljenek a magyarok a határainkon túl, érdekeik védelm ében az anyaállam jogán fel kell lépnünk. "Én rendre meg is tettem ezt, noha némely államfőtársam felvont szemöldökkel csodálkozott, vagy épp hevesen tiltakozott a kettős állampolgárság és egyéb témák felvetésekor". Sólyom László a főiskolások derültsége közepette - kérdésre válaszolva - példákat is említett arra, hogy kikkel tudott szót érteni, s kikkel kevésbé. Egyebek mellett elmondta, hogy a lengyel köztársasági elnökkel volt nemzetiségi ügyekben a legtöbb nézeteltérése, míg Ivan Gasparovic szlovák ál lamfővel épphogy elindult valami, majd megromlott a viszony. Felidézte az egyik szlovák konferencián elhangzottakat, amikor azt mondta: „engedjék meg, hogy szeressem közös hazánk egészét”. A volt államfő szerint a román kollégájával sem volt felhőtlen a vi szonya, talán ezért fordulhatott elő, hogy nem engedték gépét leszállni Marosvásárhelyen. A szerb, a szlovén, a horvát, de még a német, az olasz és a portugál köztársasági elnökök is értették a magyar ajkú emberek érdekében tett erőfeszítéseinket - fogalm azott Sólyom László, aki részletesen válaszolt arra a kérdésre is: hogyan élte meg például a szlovák „kitiltást”. Hozzátette: jó érzés volt az elmúlt vasárnap - immár leköszönt államfőként - átsétálni ugyanazon a határon, ahonnan nem is túl rég visszafordí tották. vissza
