Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-24
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.24 . 15 – Megválasztásom után azonnal megkezdtem a munkát, tehát május ötödike óta már dolgozom. Még mindig nem fejeződött be a hivatal munkatársainak kiválasztása, és egyéb technikai részleteket is meg kell oldani, mint mondjuk a hivatal helyiségeinek az előkészítését. Ennek ellenére már érkeztek hozzám bejelentések a polgároktól. Az első panaszokat illetően megtettem a kellő lépéseket, az eljárások folyamatban vannak. Miből áll munká ja, mely feladatait emelné ki? – A polgárok az egyenjogúság védelmének biztosához fordulnak, ha hátrányos megkülönböztetés éri őket. Egyrészt tehát ezekben az ügyekben járok el. Másrészt viszont a munkámnak nagyon fontos eleme az is, hogy diszkriminációel lenes hangulatot igyekezzek kiépíteni Szerbiában. A polgároknak tudniuk kell, hogy mi is számít hátrányos megkülönböztetésnek, és melyek a leggyakoribb formái. Az állami szerveket szintén megcélzom különböző ajánlásokkal, hogy megértsék, milyen fontos az e gyenjogúság. A diszkriminációellenes törvény milyen lehetőségeket ad a biztos kezébe az eljárást illetően? – A törvény meglehetősen széles skálán határozza meg a biztos lehetőségeit. A biztos eljárhat a konkrét bejelentések függvényében. A törvény értelm ében a polgár bejelentése és beleegyezése után eljárást indít a diszkrimináló személy, illetve szerv ellen az illetékes bíróságon. Polgárjogi védelmet kér a bejelentést tevő személy számára, valamint szabálysértértési feljelentést tesz a diszkrimináló szem ély vagy intézmény ellen. A közvetítésben szintén szerepe van a biztosnak. A mediáció egy olyan eljárás, amelynek során egy harmadik és semleges személy közvetít két vitában lévő fél között, hogy bírósági eljárás nélkül sikerüljön megoldást találniuk. Enne k köszönhetően a diszkrimináló fél felelősséget vállalhat tettéért, beismerheti hibáját, és beláthatja, hogy mit tett áldozatával. Hosszú ideje foglalkozom közvetítéssel, és meg vagyok róla győződve, hogy diszkrimináció esetén ez a leghelyesebb eljárási mó d. A mediáció függvényében az áldozat erőt kap, megkezdődik beépülése a társadalomba, és a diszkrimináló is csak jól jár ezzel az eljárással. Mely célcsoportokat célozza meg? – Minden egyes diszkriminált személyen segíteni szeretnék. Becslésem szerint a fogyatékkal élők, a homoszexuálisok, a szegények és a romák, valamint a roma nők jelentik majd be leggyakrabban az őket ért diszkriminációt. Ők azok az emberek, akiknek gyakran többféle hátrányos megkülönböztetést is el kell tűrniük. Hogyan és hol tehetne k bejelentést a polgárok? – Mivel még mindig nem biztosítottak hivatalom számára helyiséget, ezért a polgárok a Szerbiai Képviselőház címére (Kralja Milana utca 14., Belgrád) küldhetik el írásos panaszaikat, vagy a 064/1131857es telefonszámon érdeklődh etnek. A diszkriminációt illetően ön szerint melyek a legérzékenyebb kisebbségi csoportok Szerbiában? – Szerbiában a jogszabályok értelmében minden polgár egyenrangú, ugyanakkor a gyakorlat sajnos mást mutat. Az eddigi kimutatások szerint a romák, a szeg ények, a testi és szellemi fogyatékkal élők, a nők és a homoszexuálisok szembesülnek a leggyakrabban kiközösítéssel. Különösen nehéz helyzetben a fogyatékkel élő nők és a falun élő idős nők vannak. Aggasztónak tartom a különböző mérkőzéseken és rendezvénye ken hallható gyűlöletkeltő kijelentéseket, illetve az ilyen tartalmú falfirkákat. Diszkriminációval mindenhol találkozunk: a munkahelyünkön, az egészségügyben, a szociális gondozás terén, az oktatásban, a politikai életben és még sorolhatnám. Mennyire tar tják tiszteletben Szerbiában az emberi és kisebbségi jogokat? – Országunkban sajnos gyakran megsértik az emberi és kisebbségi jogokat.
