Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-23
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.23 . 9 Az ünnepség elején lejátszották a szlovák és a magyar himnuszt is, utóbbit a tömeg énekelte is. Sólyom: változás kell a magyarok és szomszédaik kapcsolatában Sólyom László ünnepi beszédében hangsúlyozta, a magyar kisebbségek helyzetének tartós rendezésé t csak a szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendje megváltoztatásával, illetve a magyaroknak a szomszéd népekhez való új hozzáállásával lehet elérni. "A szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltozása nélkül ugyanis nincs végle ges és megnyugtató megoldás. Hasonlóan nekünk is új hozzáállásra van szükségünk szomszédainkhoz" - jelentette ki a volt köztársasági elnök. "A magyar nemzet egészének létérdeke, hogy ezért a változásért mindent megtegyen" - húzta alá az exállamfő. "Ahogy ígértem, visszajöttem" "A legfontosabb, hogy együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden akadál y ellenére együtt ünnepelünk. Ahogy ígértem, visszajöttem" - mondta beszéde elején Sólyom László, akit tavaly augusztusban az akkori pozsonyi kormányzat nem engedett be Szlovákiába, így nem vehetett részt a szoboravatón. A államfő akkor megígérte, hogy vis szajön. Sólyom beszédében úgy vélte: Szent István művének mához szóló tanulsága, hogy szükség van a változásokra. Szükségesnek vélte tisztázni "a nemzet és állam viszonyát". A magyar állam és a magyarság határai sosem estek egybe Kifejtette: A magyar ál lam és a magyarság határai sosem estek egybe. A magyar államnak kezdettől fogva más nemzetek is részei voltak, és részei ma is. A magyarság egy része pedig a történelem során nem egyszer a magyar állam határain kívül élt. Szerinte "a magyar nemzet, mint ú gynevezett kulturális nemzet egységet alkot ma is". Úgy véli, hogy "a magyar nemzetnek nem néprajzi zárványokat kell integrálnia, hanem olyan magyar közösségeket, amelyek egyszerre határozzák meg magukat lakhely szerinti államukban és régiójukban, továbbá a magyar nemzet többi részéhez való viszonyban, s természetesen élni kívánnak az európai integráció lehetőségeivel is". Elvárás, hogy régiós szinten hivatalossá váljék a magyar nyelv A kisebbségben élő magyar nemzetrészek elvárásait szerinte megbízhatóan feltérképezte az a konferenciasorozat, amelyet 2006tól tartottak a Sándorpalotában a kisebbségben élő szakemberek, tanárok, papok, újságírók, a civil közélet szereplői részvételével. A kisebbségi magyarok legfőbb elvárásai Sólyom szerint a következőek : a magyar nyelv hivatalossá tétele helyi és regionális szinten; a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer kiépítésének joga; az adott országok olyan területi/önkormányzati beosztása, hogy a magyarok minél kisebb számban váljanak kisebbséggé ezen e gységeken belül; a magyarok lakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése; a magyar nemzeti szimbólumok akadálytalan használata; a politikai képviselet biztosítása a politikai rendszer minden szintjén. "S végül az utolsó követelés, ami Magyar országot, az anyaországot illeti: soha, semmilyen körülmények között ne kezeljék idegen állampolgárként külhoni nemzettársainkat Magyarországon. Az új állampolgársági törvény kiteljesíti a nemzet tagjainak szabadságát: aki kívánja, még szorosabbra fűzheti kapcsolatát az anyaországgal. De ez a lehetőség semmiképpen nem vezethet arra, hogy különbséget tegyünk a magyar nemzet tagjai között aszerint, hogy rendelkezneke magyar állampolgársággal, vagy sem" - szögezte le Sólyom. Sólyom magyarul elmondott beszédé t szlovák nyelven is felolvasták.
