Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-06
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.06 . 10 Az előzmény: a romániai ellenzék heve sen támadta a politikust amiatt, hogy Erdély helyzetét Koszóvóéhoz hasonlította múlt pénteken, Tusnádfürdőn. A szabadegyetemen egyébként Traian Basescu román államelnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Tőkés László EPképviselő tartott közös előadást a középeurópai együttműködés fejlesztéséről, azon belül a románmagyar kapcsolatról. Propagandakampány Tőkés portálunknak elmondta, ő Tusnádfürdőn is azt állította: Koszovó a függetlenségét vívta ki, a székelyföldi magyarok viszont autonómiára törekedn ek. „Semmiképpen sem kívánunk függetlenedni Romániától. Habverés zajlik a román politikum részéről. Korábban nem ismerték el Koszovó függetlenségét, most pedig összemossák a székelyföldi magyarok autonómia törekvését a koszovóiak függetlenedésével” – foga lmazott Tőkés. A héten Emil Boc román miniszterelnök - Tőkés beszédére utalva - megjegyezte: szerinte az alkotmányt nem vitatni, hanem betartani kell. „Diplomatikus megfogalmazás - reagál erre Tőkés László. - Az ellenzék vele szemben is propagandakampány t indított, ezért próbál megfelelni a választóknak. Basescu elnök nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor Tusnádfürdőn Orbán Viktorral és velem leült beszélgetni a magyarság helyzetéről. A Nemzeti Liberális Párt ezt felrója neki, mondván, Basescu nem lép fel Erdély elszakadása ellen. Csakhogy nincs is mi ellen fellépnie! A függetlenedésnek amúgy sincs semmi realitása, hiszen az ott élők 80 százaléka román származású.” Tőkés László lapunknak elmondta: rendszeresen tárgyal a román elnökkel, a közeljövő ben pedig Emil Boc miniszterelnökkel is szeretne találkozni. A téma természetesen az erdélyi magyarság helyzete lesz. vissza Három hónap alatt kiosztanák a magyar állampolgárságokat A kormány már az idén 830 millió forintot különített el a kettős állampolgárság intézményének jövő évi bevezetésével kapcsolatos feladatok végrehajtására. A kedvezményes honosítást januártól három hónap alatt akár le is zárhatják. Lencsés Károly| Népszabadság| 2010. augusztus 6. | Jövő tavaszra megkaphatja az állampolgárságot – és az ezzel járó útlevelet is – az a határon túli magyar, aki megfelel a kedvezményes honosítás feltételeinek, s a kérelmet már 2011 januárjában, tehát a kettős állampolgárságról elfogadott törvény hatálybalépése után azon nal benyújtja. A végrehajtást szabályozó most megjelent kormányrendelet szerint mindazok, akiknek a felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsítik magyarországi származásukat, és beszélnek magyarul, a külképviseleteken, illetve Magyarországon bárme ly anyakönyvvezetőnél, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál kezdeményezhetik honosításukat. A kérelemhez csupán egy terjedelmes adatlapot kell kitölteni, továbbá szükség van magyar nyelvű, saját kezűleg írott önéletrajzra és fényképre is. A személyes adatok – születési hely és idő, családi állapot, lakóhely – mellett a szülőkről is részletes információval kell szolgálni, ugyanakkor igazolni kell, hogy fennállnak a kedvezményes honosítás feltételei. Így meg kell nevezni azt a felmenőt – szü lőt, nagyszülőt – , aki korábban magyar állampolgár volt, és csatolni kell az ezt igazoló iratokat is; ilyen lehet például az anyakönyvi kivonat. A legegyszerűbb egyébként a magyar nyelvtudás vizsgálata: azt a kérelem átvételekor az ügyben eljáró tisztvisel ő ellenőrzi és igazolja. A rendelet további magyarázattal azonban nem szolgál, így a nyelvismeret megítélése elég szubjektív lehet. A kettős állampolgárság lehetősége elsősorban azokat érinti, akiknek a felmenői 1920, tehát a trianoni szerződés elfogadása előtt, illetve a múlt század negyvenes éveinek első felében magyar állampolgárok voltak. A határok többszöri újrarajzolásamiatt Trianon után, illetve a második világháború idején számos ember úgy vált más ország polgárává, hogy mindvégig ugyanazon a telep ülésen élt. Vagyis: valaki magyar nemzetiségűként lehetett előbb magyar, később csehszlovák, majd újra magyar, 1945 után pedig ismét csehszlovák állampolgár.
