Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-16
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.16 . 22 Mircea Duşa, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke megismételte Vasilescu véleményét, miszerint a román állam az elmúlt húsz esztendőben elv eszítette fennhatóságát a Székelyföld fölött, és nem tett semmit annak érdekében, hogy az ott élő románok megőrizzék nemzeti önazonosságukat. „Az állam elveszítette itt a befolyását, ezért figyelmeztetek mindenkit: azok, akiket elbocsátanak majd a kormányn ak alárendelt intézményekből a költségcsökkentések miatt, a románok lesznek” – vélte Duşa. Vasilescu szerint mindezekért nem a magyarok és nem az RMDSZ a felelős, hanem a román politikusok, amiért elfogadják ezt a helyzetet. Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és H argita megyei Európai Tanulmányok Központjának vezetője szerint az egyik legfőbb gond, amivel a két megyében élő románok szembesülnek az, hogy aki indul valamely tisztség betöltésére rendezett versenyvizsgán, annak ismernie kell a magyar nyelvet. Szintén p roblémaként határozta meg, hogy a románok szinte jelentéktelen számban vannak jelen a helyi és a megyei önkormányzatokban, valamint azt, hogy a román megnevezéseket és jelképeket kizárják a nyilvános használatból. Ő is a román hatóságokat ostorozta, amiér t szemet hunynak a „szélsőséges” magyar szervezetek autonómiapárti erőfeszítései fölött. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az oktatási törvény tervezetének az a cikkelye, amelynek értelmében a kisebbségi diákok anyanyelven tanulhatják a történelmet és a földrajzot, újabb módszer a románok elleni „etnikai tisztogatásra” Hargita, Kovászna és Maros megyében, annak elfogadása pedig kompromisszum volt a PDL részéről, cserében azért, hogy az RMDSZ továbbra is kormányon maradjon. Horia Grama Kovászna megyei PSDs képviselő szerint a törvény nyomán román nemzetiségű tanárok kerülnek ki az oktatási rendszerből. Ő is stratégiahiánnyal vádolta meg a kormányt a nemzeti ügyekben. Ecaterina Andronescu szenátor, volt PSDs oktatási miniszter úgy vélte, a székely megy ékben élő román diákokkal szemben pozitív diszkriminációt kellene alkalmazni. Mindezt megerősítette Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke is, aki szerint hasonló intézkedések nélkül „eltűnik a térség identitása, ahogy sok vidéken élő romá n identitása is eltűnt”. vissza Szerző(k): Hírösszefoglaló Radu Berceanu szerint valótlan az ENSZárnyékjelentés Krónika • 2010. augusztus 16. Nem éri hátrányos megkülönböztetés a székely megyéket – cáfolta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) és a Pro Regio Siculorum Egyesület által az ENSZhez benyújtott kisebbségjogi árnyékjelentést hétvégi sajtótájékoztatóján Radu Berceanu közlekedési miniszter. Kifejtette, a közlekedési m inisztérium 2009 – 2010ben több mint 50 millió eurót fektet be Hargita és Kovászna megyében, ezért nem érti, milyen elmaradott infrastruktúráról van szó a magyar civilek „árnyékjelentésében”. „Az utóbbi két évben a két megyében évente több mint 200 millió lejt fektettünk az utak felújításába, ami óriási összeg ahhoz képest, hogy milyen kicsi a két megye területe és milyen kevesen lakják. Ráadásul nemzetközi útvonalak sem érintik” – szögezte le Berceanu. A tárcavezető szerint Tőkés László – akit a miniszter egyedüliként említett a kezdeményezők közül – jobban tenné, ha ismét ellátogatna a két székely megyébe. „Szerintem Tőkés legutóbbi emlékeiből indult ki, amikor a székelyföldi infrastruktúráról beszélt” – vélte Berceanu. Hozzáfűzte, idén eddig mintegy 280 millió lejt költöttek a két megye infrastruktúrájának fejlesztésére, és további fejlesztések várhatók. Ugyanakkor elismerte, hogy az utak országszerte roszszak, ellenben hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló anyagi forrásokat „komoly dolgokra” fordítják, a lehetőségek függvényében. Mint arról beszámoltunk, augusztus 2. és 27. között zajlik az Egyesült Nemzetek Szervezete rasszizmusellenes testületének 77. ülése, amelyen 11 ország, közöttük Románia nemzeti kisebbségeinek helyzetét ismertetik. A romániai k üldöttséget múlt héten hallgatta meg az ENSZ bizottsága. A kormány hivatalos jelentése mellett a civil szervezeteknek is lehetőségük nyílt arra, hogy úgynevezett „árnyékjelentést” nyújtsanak be. Az EMNT, a BKB és a Pro Regio Siculorum Egyesület közös jelen tésében többek között arra is rámutatott, hogy a Székelyföld infrastruktúrája miatt elmarad az országos átlagtól. vissza
