Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-14
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.14 . 29 Televízió kulturális alelnökével, akit Cselényi László elnök távozása után, a Zrt. ügyvezetői teendőinek ellátásával bízott meg a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége. – Mit jelent a Duna Televízió sz ámára, hogy médiapartnerként csatlakozhatott az UNESCO által meghirdetett, Kultúrák Közeledésének Nemzetközi Éve programhoz? – Örömmel fogadtuk a felkérést: eddig is rendszeresen bemutattuk a világ különböző tájainak kultúráját, e kitüntető cím birtokában pedig, ha lehet, még figyelmesebben segítjük nézőinket eligazodni nemcsak a „világ nagy falujában”, de napjaink Magyarországában, Európájában is. – Az idei év egyik fontos mozzanataként, Cselényi László rendezésében, Zsoltárok címmel forgatnak filmet Szí riában, a Dunadíjas és Művész a békéért UNESCOcímmel kitüntetett Sebestyén Márta szereplésével. Miről is szól ez? – Cselényi László 1993 és 1995 között Tunéziában, bibliai környezetben forgatott már egy négyrészes sorozatot Sebestyén Mártával és a Gryll us fivérekkel, a mostani Zsoltárok ezek folytatása, és karácsony ünnepére tervezzük a bemutatását. Sebestyén Márta, Gryllus Vilmos és Gryllus Dániel a Szentföldnek Szíriába átnyúló legszebb őskeresztény helyszínein énekli a Sumonyi Papp Zoltán által Gryllu s Dániel zenéjére „átigazított”, eredeti ótestamentumi zsoltárszövegeket. A film tervezett ideje 40 perc, ezalatt 11 zsoltár hangzik el. A Duna Televízió magas szintű szír kapcsolatainak köszönhetően, az otttartózkodás minden költségét a damaszkuszi Turis ztikai Minisztérium állja. A kapcsolatnak köszönhetően 2007ben már egy kolozsvári és egy bukaresti forgatócsoport is vendégeskedett Szíriában, amelynek nemes hozadéka volt az is, hogy Cselényi László kezdeményezésére, a Duna Televízió 5 ország részvételév el Több, mint tolerancia címmel televíziós filmfesztivált rendezett a kultúra bölcsőjének is mondott közelkeleti államban. – Rendszeresen tartanak tematikus napokat, hogy a különböző népek kultúráját bemutassák. Milyen szempontok fontosak ezek összeállít ása során? – Tematikus napjaink nemcsak mások kultúráját állítják középpontba, hanem saját jeles évfordulóink is kiemelt szerepet kapnak: a csíksomlyói búcsú csakúgy, mint az ezeréves pécsi egyházmegye köszöntése, a Magyar Dráma vagy a Magyar Dal Napja, d e kiváló költőinkre, íróinkra – Mikszáth, Márai, Kosztolányi – is tematikus napokkal emlékeztünk. Legutóbb Szabadka, Balassagyarmat és Tokaj városa is hasonló lehetőséget kapott a bemutatkozásra. Nemzeti ünnepeink, március 15e, augusztus 20a, október 6a és 23a is hagyományosan kitüntetett figyelemben részesülnek. A Duna Televízió sokféleképpen tágítja a világot: a sokszínűséget példázza, hogy az utóbbi években az azeri, a norvég vagy éppen a marokkói nép életét, kultúráját helyeztük középpontba. Élő mű sorokban látjuk vendégül az ország, nemzet, nemzetiség képviselőit. Legutóbb például július 14én, Franciaország nemzeti ünnepén az ország egyik diplomatája sütötte szülőföldje, Elzász specialitását. – A televízió fennállása óta a világ magyarságának tájé koztatásán, szórakoztatásán és nevelésén tevékenykedett. Hogyan látja: miként sikerült ennek eleget tenni az évek során a folyamatos bővüléssel, bővítéssel? – A Csoóri Sándornak és Sára Sándornak köszönhetően 1992ben megalakult Duna Televízió alapító oki ratában az áll, hogy hiteles tájékoztatást nyújtson a hazai és külföldi eseményekről, kulturális teret építsen a magasban, a Kárpátmedencében és a világban élő magyarok szolgálatában. Talán remélhetjük: teljesítjük a küldetést, hiszen öt kontinensen látha tják adásainkat, hidat teremtve az anyaország és a határon túli nemzettestek között. Egyre szélesebben élünk azzal a lehetőséggel is, hogy idegen nyelvű feliratozással, szinkrontolmácsolással a világ népeihez is eljussanak a hazai események. Fontos célkitű zésünk, hogy az Illyés Gyula és mások által annyit panaszolt kis nyelv börtönéből – a művészet és a kultúra egyetemes értékeit felmutatva – segítsük a „szabadulást”. A 2006ban létrehozott Duna II Autonómia csatorna 2009 nyara óta a tengerentúli magyarság csatornája lett, időben úgy igazítva, hogy amennyire lehet, programja a különböző időzónákhoz alkalmazkodjék.