Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-13
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.13 . 23 hírügynökség beszámolója szerint elképzelhető, hogy a szlovák hozzájárulás hiányában a görög csomag kisebb lesz, de az is előfordulhat, hogy a többi tagország fizet a szlovákok helyett. Az előző, szociáldemokrata vezetésű szlovák korm ány májusban, uniós szinten támogatta a Görögországnak nyújtandó hitel tervét, szerdán azonban a 150 tagú pozsonyi parlamentben csak ketten támogatták a javaslatot, 13an tartózkodtak, 69en pedig ellene szavaztak. A javaslat ellenzői azzal érveltek, hogy Szlovákia jóval szegényebb Görögországnál, ezért nincs ok megsegíteni a görögöket. Ugyancsak elhangzott, hogy a görögök saját maguk okozták bajaikat, míg a szlovákok néhány éve komoly reformokat hajtottak végre, és meg is szenvedték azokat, ezért nem látj ák okát annak, hogy most ők nyújtsanak támogatást Athénnak. vissza Tőkés László az autonómiáról Szabad Újság • 2010. augusztus 11. szerda, 01:05 Tőkés László a Tusványosi Szabadegyetemen kijelentette, ha egy Koszovó mér etű kisrégiónak sikerült kiharcolnia az autonómiáját, ugyanez lehetséges Székelyföldön is, ha szükséges a székelységnek utcára kell vonulnia. Romániában többen is tiltakoztak a kijelentés miatt. Az Academia Caţavencu szatirikus román hetilap interjút kész ített Tőkés László EPalelnökkel a tusványosi „koszovópánik” után. Az interjú magyar nyelven megjelent az Erdély Ma honlapon, ebből közlünk most részleteket. Szeretné Erdélyt visszacsatolni Magyarországhoz? Ez az egész? Miért? – Erdély önálló entitással é s identitástudattal bíró nagyrégió – volt. Többnyelvű, több kultúrájú, a vallásszabadság és tolerancia szülőföldje. Nem kell csatolni sehová, hogy nagyszerűségét felismerjük, önmagában is szerethető. Képzeljük el, ha az Erdélyben – egyelőre a centralizált állam fojtótüze által hamu alatt tartott – lokális román és magyar energiák összeadódnának. Erdély Európa gyöngyszemévé válhatna, és Románia is büszke lehetne rá. A kevés empátiával rendelkező Nyugatot Erdélyen keresztül lehetne rádöbbenteni, milyen értéke kkel járulnak hozzá volt kommunista országok az egyesülő Európához, ehhez minden adott. Mellesleg Erdély elcsatolásának semmi realitása nincsen, a száz évvel ezelőtti nemzetiségi arány a kommunista betelepítések eredményeképpen végletesen felborult, ma kör ülbelül húsz százaléknyi magyar, és majdnem nyolcvan százaléknyi román lakja. Képzeljék el, mi történne, ha Magyarország hirtelen hatmillió románt „örökölne”. Éppen ezért az elcsatolással való riogatás merő képtelenség, nem más, mint a szélsőséges nacional izmus propagandaeszköze. A magyarságnak tényleg át kellene vennie a koszovói és a katalán modellt, esetleg az utcára kell vonulniuk jogaikat követelve? – Megismétlem az akkor mondottakat: ha Koszovó elnyerte függetlenségét, akkor mi miért ne vívhatnánk k i az autonómiát? Emlékeznek még arra, amikor Băsescu elnök autonómiát javasolt Chirac francia elnökkel való tárgyalásán 2005ben Koszovó kapcsán? Ha akkor különbséget tudott tenni a román közvélemény a „függetlenség” és az „autonómia” között, most miért ne m? Értelmezési zavart okoz az, hogy az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróságának nem kötelező érvényű állásfoglalása szerint Koszovó 2008as egyoldalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal? Nem hiszem. Koszovó azért nyerhette el a független ségét, mert hitt benne – egyébként ebben az összefüggésben említettem Tusványoson, csak erről keveset beszélnek. A katalán tüntetés Barcelonában pedig a politikai eszköztár kiszélesítését példázta. Hinni kell a céljainkban, és minden békés eszközt használn i kell azok elérése érdekében, ez a lényeg. Egyébként nem hiszem, hogy bármely, már működő európai autonómiamodell egy az egyben átültethető lenne Romániára nézvést. Az autonómia belőlünk fakad, vagyis a sajátosságaink figyelembevételével alakítható tényl eges életgyakorlattá. Térjünk vissza egy kicsit Erdélyhez: a magyar szélsőségesek Erdélyképéből hiányoznak a románok, a román szélsőségesek pedig el akarják tüntetni a magyarokat. Ez abszurdum. Tényeket tagadunk, szelektív logikákkal érvelünk – ezt máshol őrületnek nevezik. Viszont ha egyre többen elszakadnak a realitástól, és egyre többen kezdik el beszélni az egyfajta kollektív őrület narratíváját, akkor az veszélyessé válhat – erre extrém példa az árja faj mítosza. Higgadtan meg kell vizsgálnunk a ténye ket, közös jövőképet kell kialakítanunk, például a „Románia minden állampolgárának igazi európai otthona” jó célképzet lehet. vissza