Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-13
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.13 . 14 MKP: a Híd élhetett volna vétójogával Bumm.sk • 2010. 08. 12 A MostHíd kormánytagjai élhettek volna vétójogukkal a tegnapi kormányülésen, amelyen a szlovák kormány az Európai Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlása ellenére nem csökkentette 20 százalékról 10re a határt kisebbségi nyelvek hivatali használata esetében, véli az MKP. Tenniük kellett volna ezt azért is, mivel Rudolf Chmel a kisebbségekért felelős miniszterelnökhelyettes augusztus 2án és 3án az Új Sz ónak adott nyilatkozatában célul tűzte ki a 10 százalékos határ elfogadását. A vétójogot továbbá az is indokolta volna, hogy a nemrég elfogadott kormányprogram tartalmazza a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának maradéktalan alkalmazását - áll Berényi József pártelnök sajtóközleményében, melyet Dunajsky Éva, az MKP szóvivője küldött meg a Bummnak. Az MKP reméli, hogy a szlovák kormány az előzetes ígéreteinek megfelelően törvényjavaslat formájában visszatér az Európa Tanács ajánlásainak elf ogadásához. vissza A szlovákiai magyarság az önfeladás útján? Felvidék.ma • 2010.08.12. A júniusi szlovákiai választásokon a 2006 óta kormányzó populista baloldali és a szélsőséges nacionalista pártok szoros vereséget szenvedtek, és így a jobbközép pártok, mindössze 5 fős többséggel, hozhattak létre kormánykoalíciót. Ennek az új formációnak azonban nem tagja a Magyar Koalíció Pártja (MKP), amely még a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt sem tudta átlé pni. A választások eredményének közzététele óta folynak az elemzések, amelyek az MKP kudarcát próbálják feltárni. Az MKPn kívüli elemzések általában a pártvezetés hibáival magyarázzák a vereség okát. Elsősorban Csáky Pál elnök és Duray Miklós stratégiai a lelnök nevét ragozzák különböző téves politikai lépések összefüggésében. Maga az MKP nemrég lezajlott kongresszusán szintén elemezte a sikertelenség okait és levonva a következményeket, lemondott a teljes elnökség. A párt új elnöke, az egyik eddigi alelnök , Berényi József lett. Csáky Pál és Duray Miklós az új felállású, részben megfiatalított elnökségben nem vállaltak tisztséget. Az MKP sikertelenségének okait többek között, sokan a pártból 2009ben eltávozott Bugár Béla és követői által létrehozott szlovákmagyar vegyes párthoz, a MostHídhoz való helytelen viszonyulás következményének vélik betudni. Ezt részben az MKP elemzése is így látja. Sokat foglalkoztunk a kampányban a MostHíd esélyeinek negatív taglalásával és kevesebbet a saját programunk terjesz tésével – mondja az MKP elemzése. Egyes elemzők azt is felrótták az MKPnak, hogy túlságosan elkötelezte magát a magyarországi FIDESZKDNP szövetség mellett, amely a határontúli magyar kisebbségek jogainak érvényesítése mellett állt ki és a magyar választ ások után törvényt is elfogadott a magyar állampolgárság könnyített módon történő megszerzéséről. Az elemzések által felvetett okokat hosszan sorolhatnánk tovább, azonban az az érzésünk, hogy a lényegről az elemzők nem beszélnek. Mi is történt valójában? A baloldalinacionalista Ficokormány idején, 200610 között, vehemens támadások érték a szlovákiai magyarok kisebbségi jogait. A nyelvhasználat és az oktatás terén törvényekkel és jogszabályokkal korlátozták ezeket. A közélet, valamint a sajtó és a média v ilágában pedig állandó nyomásnak és támadásoknak volt kitéve a szlovákiai magyarság, gyakran pedig külön az MKP és annak vezetői. Gondoljunk csak J. Slota és R. Fico kirohanásaira, a Malina Hedvig- ügyre, a dunaszerdahelyi stadionban történt indokolatlan r endőri támadásra a magyar szurkolók ellen. Nos ebben a nehéz időszakban az MKP azt tette, amit egy tisztességes párt tesz, kiállt a választóinak érdekei mellett. Törvényt nem sértett, szélsőséges megnyilatkozások nem hangzottak el részéről. Ennek ellenére a hazai szlovák sajtó jelentős része minden indok nélkül szélsőséggel vádolta az MKPt, annak elnökét és alelnökét. Ezt részben egyes magyarországi és nyugateurópai lapok is átvették. Az MKPval szemben elkezdték méltatni a MostHíd szlovákmagyar vegyes pártot. Óriási nyomás alá került tehát az MKP. A szlovákiai magyarok jelentős része pedig elbizonytalanodott. Tartva a szlovák nacionalista erők magyarellenességétől megpróbált a simább megoldások felé tájékozódni. Ezt pedig a MostHíd kínálta. Kevésbé köv etkezetes jogvédelemmel, a „kis lépések politikájával” (Bugár B.) a kisebbségi jogok terén.
