Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-11
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.11 . 16 Ki lesz a támogatójuk? – Terveink szerint az alapító intézmények, a Duna menti országok és az Európai Unió. Tudni kell azonban, hogy a Dunastratégia végrehajtására nincsenek külön források, és a már meglévőket kell felkutatnunk. Ezekre az alapokra pályázunk, hiszen minden országban vannak a Dunastratégiára elkülönített eszközök, ezért reméljük, hogy ezekből is részesülünk. A projektu mot itthon is fölkarolták: Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke a kezdetektől tud róla és támogatja. Rajta kívül a szerb kormány és Božidar Đelić alelnök is nagy érdeklődést mutatott a projektum iránt. Đelić már úgy mutatta be a Dunastratégiáb a jelölt szerbiai projektumok között, mint az egyik legkiemelkedőbb kezdeményezést. Az Európai Unió az Európai Bizottságot bízta meg a Dunastratégia kidolgozásával, a projektumokban pedig összesen 14 ország vesz részt. Az EU tavaly lendült igazán bele, é s az idén is jó ütemben halad, elkészült a Dunastratégia akciójának keretterve is. Ezen tervek szerint a Dunastratégiát 2011ben fogadják majd el, Magyarország uniós elnökségének ideje alatt. Addig kellene véglegesíteni a projektumokat és a tartalmukat. Elértük, hogy a Duna Médiahálózat ötletként bekerüljön a Dunastratégia előzetes tervébe, illetve az akciótervbe, amelyben az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a Duna Médiahálózat létrehozása az elsődleges feladatok közé tartozik az Európai Unióban. Si mon Erzsébet hozzátette még, hogy ez a projektum nagy kihívás a VRTV számára, mert bizonyítania kell, hogy el tud látni egy ilyen összetett feladatot, amelyhez az alapkapacitásai ugyan megvannak, sürgősen korszerűsítenie és bővítenie kell azonban a műszakitechnológiai felszerelését és a káderpotenciálját, hogy eleget tudjon tenni további 13 ország elvárásainak és kívánságainak, valamint az Európai Unió szabványainak. vissza Elkészült az LDP javaslata – Čedomir Jovanović: A s zerb állam politikájának az ország biztos fejlődését veszélyeztető problémák megoldására kellene összpontosítania - KOSZOVÓHATÁROZAT Magyar Szó • Beta • 2010. augusztus 11., szerda Fordulatra van szükség Szerbia hivatalos Koszovópolitikáját illetően, i smételte meg tegnap hétfői kijelentését Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke, aki Koszovó függetlenségének csakis olyan formájához tudna hozzájárulni, amely megfelel az ott élő szerbeknek. – Koszovó pillanatnyilag 22 európai állam és a vil ág 70 országa számára független. Koszovó valószínűleg elnyeri az ENSZtagságot – szögezte le Jovanović a párt Koszovóra vonatkozó határozati javaslatának tegnapi bemutatásakor. A javaslatot az LDP átadja a Szerbiai Képviselőház mindegyik frakciójának. Az LDP nem ismerheti el Koszovó függetlenségét, ugyanakkor Szerbia polgárai megtehetik ezt, szögezte le az LDP elnöke. – Támogatom a függetlenség azon formájának elfogadását, amely megfelel az ott élő szerbeknek. Támogatom a szóban forgó probléma megoldását. Szerbia politikáját módosítani kell annak érdekében, hogy felgyorsuljon az európai uniós és a NATOcsatlakozás folyamata. Egy történelmi megállapodásra van szükség Belgrád és Prishtina között. Ebben a megállapodásban a valóságnak kell teret adni, amely bi ztosítja Szerbia és Koszovó különleges kapcsolatát, a szerb kolostorok területen kívüliségét és az ott élő emberek védelmét – hangsúlyozta Jovanović, aki szerint minden más megoldás üres politizálás és ideológia, illetve Slobodan Milošević politikájának fo lytatása. Az LDP határozati javaslata alapján a szerb állam politikájának az ország gazdasági, biztonsági és politikai jövőjét veszélyeztető problémák megoldására kellene összpontosítania. A javaslatban az is olvasható, hogy Koszovó státusának kérdését ne m lehet egyszerű kompromisszummal megoldani. A gondokat a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat fokozatos javításával lehet megoldani, derül ki a szövegből, ahogyan az is benne foglaltatik, hogy Szerbiának csatlakoznia kell az EUhoz és a NATOhoz, a NATO e rőinek pedig továbbra is Koszovó területén kell maradniuk. – Az európai integráció és a NATOcsatlakozás folyamatának felgyorsítása, valamint a Koszovón élő szerbek különleges státusának biztosítása ajtót nyitnak afelé, hogy Szerbia ne fékezze tovább poli tikai eszközökkel
