Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-05
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.05 . 16 Szekus múlttal vádolták, lemond? – Bartha Csaba nem magyarázkodott – Az erdélyi magyarságra összpontosított a Securitate titkosszolgálat Lemondott posztjáról Bartha Csaba, a budapesti Román Kul turális Intézet igazgatóhelyettese, akiről a sajtó korábban azt állította, hogy még 1989 előtt beszervezte a román kommunista hatalmat kiszolgáló Securitate titkosszolgálat – írta keddi számában az Új Magyar Szó című romániai napilap. Hírösszefoglalónk| Né pszabadság| 2010. augusztus 4. | A lap szerint a kulturális diplomata annak ellenére szánta rá magát erre a lépésre, hogy a romániai átvilágító testület, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) határozatában kimondta: Bartha nem tekinthet ő a volt kommunista titkosszolgálat kollaboránsának. Bartha Csaba tegnapi nyilatkozata szerint még nem mondott le, de nem kívánt részletekbe menni. A volt igazgatóhelyettes múltjáról korábban a Romania libera című román napilap írt, a CNSAS dokumentumaira hivatkozva. Ezekből kiderült, hogy a temesvári újságírót 1986. december 11én szervezték be. A hírhedt Securitate egyik fő feladata az erdélyi magyarság megfi gyelése, a közösséget vezető személyek, értelmiségiek követése, lehallgatása és cselekményeik do kumentálása volt – írta kolozsvári tudósítónk. Feladatukat a szekusok a kommunista párttól kapták, amelynek korifeusai (főként 1956 után) szemmel akarták tartani a magyarságot, és a közösség mindennemű elképzeléseit meg akarták ismerni, hogy az esetleges „ sovén, románellenes, nacionalista és irredenta” akciókat csírájában elfojthassák. A Securitate irattárát kutató szakemberek szerint a magyar közösség soraiból beszervezett ügynökök aránya a többségi közösségre ráállított román ügynökök arányánál magasabb volt. Ez azzal magyarázható, hogy a munkahely- és lakáslehallgatásokból, a telefonlehallgatásokból, a levelezésmegfigyelésből származó anyagokat le kellett fordítani, majd azokat a magyar közösség hagyományainak és sajátosságainak ismeretében értelmezni k ellett. Cs. Gyimesi Éva kolozsvári irodalomtörténész professzor szerint a román titkosszolgálat még így is rendkívül felületesen kezelte a begyűjtött anyagkorpuszt, és annak interpretációjában sem jeleskedett. Gyakoriak az elírások, a téves értelmezések, a fennmaradt dossziék azonban bizonyítják, hogy a szekusok adott célszemélyekre informátorok és ügynökök egész hadát állítottak rá. A szekus dossziék nyilvánosságra hozatala óta eltelt időszakban nagyszámú személy ügynökmúltja nyert bizonyosságot. Mások me llett Szilágyi Domokosé: az egyik legtehetségesebb erdélyi magyar költőről is kiderült, hogy a titkosszolgálat beszervezett informátora volt, és nem kizárt, hogy öngyilkossága is ezzel állt összefüggésben. Csendes László, a Securitate Irattárát Vizsgáló O rszágos Tanács (CNSAS) volt elnöke szerint a fennmaradt iratanyaggal óvatosan kell bánni, hiszen egyáltalán nem szentírás, amit a szekusok egykor papírra vetettek. Csendes úgy véli, ezért is fontos, hogy minél több dokumentum kerüljön elő, és álljon a kuta tók rendelkezésére. vissza
