Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-30-31
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 07.3031 . 33 Tőkés László sajtótájékozta tóján beszámolt arról is, hogy éles támadások érték a székely autonómia kapcsán Tusnádfürdőn kifejtett álláspontja miatt. A Szociáldemokrata Párt bűnvádi feljelentést tett ellene, a Konzervatív Párt (PC) elnöke pedig levélben fordult az EP elnökéhez az ügy ben. Az EMNT elnöke ennek kapcsán megismételte: amennyiben Koszovót megilleti a függetlenség, Székelyföldet is megilleti az autonómia. Amennyiben Katalóniában másfélmillió ember tüntethet az autonómiáért, szükség esetén miért ne fordulhatnának e demokrati kus joghoz Székelyföld érdekében is? – tette fel a kérdést az EP alelnöke. Ugyanakkor türelemre intett, hozzátéve, hogy „addig kell mondani, ameddig eljutunk a demokratikus párbeszédig, a békés rendezésig”. „Mi mindig békés eszközökkel küzdöttünk a jogain kért” – tette hozzá. A Királyhágó melléki Református Egyházkerület volt püspöke sajtótájékoztatóján sürgette egyháza megtisztulását, és ismételten szorgalmazta, hogy azok, akik a kommunista rendszerben együttműködtek a hatalommal, a Securitate titkosszol gálattal, semmilyen egyházi tisztségért ne indulhassanak. vissza ROSSZ KISTESÓ – Szász: az RMDSZ hegemóniáját szervezetépítéssel lehet kikezdeni Transindex • 20100801 Helyhatósági választásokon versenytársként jelenhet me g az új párt, de kiegyezne ahol egységes képviselet szükséges. [interjú] Az EMNT vezetői egyre sűrűbben hangoztatták az utóbbi időben, hogy fontolgatják a szervezetnek pártként való bejegyzését. Ha ez bekövetkezik, ön szerint milyen hatással lehet az erdé lyi magyar politikai erővonalakra? Szász Alpár Zoltán: – Pillanatnyilag a helyzet az, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalomnak (EMNM) a vezető szerve. Az EMNT mozgalom néven és egyesületként jegyezte be magát. Ér demes megvizsgálni az idevágó törvényes rendelkezéseket azt kiderítendő, hogy milyen további lépéseket tehet meg az EMNT: szerintem a szervezet előtt két lehetőség áll. Egyik lehetőség a romániai magyar kisebbség jogi elismertségét - értem ez alatt mindene kelőtt azt, hogy a nemzeti kisebbségek tanácsában képviseltetik a romániai magyarság - kihasználva nemzeti kisebbségi szervezetként bejegyezni a mozgalmat. Ehhez a 2008. évi választási törvény szerint összesen 20 ezer - 15 megyéből és Bukarest municípiumbó l - aláírás szükséges, megyénként legalább 300. Ha pártként jegyezteti be magát a szervezet, akkor a 2003. évi párttörvény értelmében 18 megyéből és Bukarestből összesen 25 ezer, megyénként legalább 700 aláírást kell összegyűjtenie. Számban alig, de megos zlásban nehezebben megoldható. Ha azt vizsgáljuk meg, hogy miként teljesítheti ezeket a küszöböket az EMNT, akkor talán abból kell kiindulni, hogy a 2007. évi EPválasztások alkalmával Tőkés László, az EMNT elnöke a román szavazatokat leszámítva több mint 150 ezer magyar szavazatot szerzett. A „román” szavazatokat többnyire a Kárpátokon túli megyék számlájára írtam - hiszen nem elhanyagolható, hogy csángók és magyarok más megyékben is élnek, ez a népszámlálási adatokból is kiderül. Tehát ez nem jelent túl ságosan nehéz akadályt az EMNT számára: az EMNM egyesületből kisebbségi szervezetté, vagy akár párttá is alakulhat. Kisebbségi szervezetként további nehézséggel kell szembenéznie, ugyanis a közhasznúságot is kell bizonyítania, és ehhez néhány éves működés szükséges. Ilyen körülmények között inkább csak pártként jegyeztetheti be magát az EMNT. Miután megvizsgáltuk azt, hogy a párttá alakulás lehetséges, most lássuk, hogy mire lehet jó ez. A jelenlegi politikai képletben az RMDSZ és a zsákutcában levő MPP me llett harmadik erőként jelenhet meg az EMNT. Gondoljuk csak a 2009. évi EPválasztásokra, amikor az RMDSZ mellett a Magyar Összefogás listájának volt a résztvevője.
