Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-30-31
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 07.3031 . 31 többször is azzal vádolt, hogy együttműködött a Szekuritátéval a volt püspök által a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Taná cstól (CNSAS) megszerzett információk szerint. Minthogy Bartha jelenleg Magyarországon lakik, Tőkés szerint „reális veszélyt jelent a szomszédos ország nemzetbiztonságára”. Ugyanebbe a kategóriába sorolta az EPképviselő Szatmári Tibort és feleségét, Ild ikót – mindketten volt RMDSZes tisztségviselők – akiket 2005ben azzal vádolt a magyar sajtó, hogy a román állam számára kémtevékenységet folytatnak Magyarországon. Ugyanakkor felidézte a nagyváradi Mecénás Alapítvány esetét, amelyben alapító tagokként é rintett a Medgyessy Péter volt magyar szocialista kormányfőhöz közel álló Mudura Sándor üzletember, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke és ügyvezető elnöke, Kiss Sándor, illetve Szabó Ödön és Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZes képviselő. Tőkés sze rint az Ady Endre Művelődési Központra – amelyet a költő szülőfalujában kellett volna létrehozni – a magyar állam által kiutalt pénz „a Bihar megyei gazdasági és pártklientúra kezére” került, azaz a Mecénás Alapítványhoz jutott, amely vállalta, hogy Nagyvá radon létrehozza a központot. Szerinte a pénzt eltérítették, mivel a projektet nem valósították meg. Az EP alelnöke felhívta a figyelmet egy budapesti ingatlanra, amelyet 2001ben kormányhatározat révén az erdélyi magyar egyházak számára ajánlottak fel. „A MedgyessyGyurcsány teljesen más célra használta az ingatlant, amely a Szatmáripár, illetve az RMDSZ szállása lett” – mondta Tőkés. A volt püspök szerint Románia és Magyarország számára is fontos „leszámolni a posztkommunizmussal, különösen pedig fels zámolni a kommunista rezsim idejéről örökölt korrupciót”. vissza Bartha Csaba: áldozat vagyok ÚMSZ • MTI | 20100730 07:53:12 Ártatlannak és a Szekuritáté áldozatának tekinti magát Bartha Csaba, a budapesti Román Kulturáli s Intézet igazgatóhelyettese, akiről a sajtó korábban azt írta, hogy 1989 előtt besúgó volt. Ártatlannak és a Szekuritáté áldozatának tekinti magát Bartha Csaba, a budapesti Román Kulturális Intézet igazgatóhelyettese, akiről a sajtó korábban azt írta, ho gy 1989 előtt besúgó volt. Az igazgatóhelyettes, aki korábban Temesváron újságíróként is dolgozott, a Krónikának elmondta, érthetetlennek tartja a volt román kommunista hatalmat kiszolgáló titkosszolgálathoz, a Szekuritátéhoz fűződő viszonyát taglaló sajt óanyagokat. Emlékeztetett arra, hogy jelenlegi munkaköre miatt a román külügyminisztérium kérésére megvizsgálta múltját a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS), amely júniusban kibocsátott határozatában kimondta: Bartha Csaba nem esik a r omán átvilágítási törvény hatálya alá, mivel nem tekinthető a kommunista titkosszolgálat munkatársának vagy kollaboránsának. A dokumentumból ugyanakkor kiderül az is, hogy a kultúrdiplomatát 1986ban beszervezte a román titkosszolgálat, Barbu fedőnevet ka pott, és kétszer jelentést adott az állambiztonsági szervnek, amelyekben nem szerepelnek másokat terhelő információk. vissza