Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-03
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.03 . 21 Azz al viszont bizonyára az illetékesek is tisztában vannak, hogy jelenleg nem az a legnagyobb probléma, hogy a nyugati szervezetek milyen mértékben képviseltetik majd magukat a találkozón. A Kárpátmedencén belül a jelentős magyar közösségnek otthont adó szom szédos országok magyar szervezetei is kemény dilemma forrásai lehetnek, hiszen mind a Felvidéken, mind Kárpátalján, mind Erdélyben több alakulat is létezik, amely a magyar közösség képviseletét látja el, ám egyrészt egymással is versengenek, másrészt a jel enlegi magyar kormányhoz fűződő viszonyuk is eltérő. Kárpátalján a Fidesz mellett mindvégig kitartó KMKSZ és az MSZPkormány által favorizált UMDSZ között feszült a viszony, míg Szlovákiában a választások óta teljesen átrendeződött a magyar politikai térké p. Az MKP kiesett a parlamentből, helyét pedig az a magyar – szlovák Híd vette át, amelyet az MKPból kivált politikusok alapítottak szlovákok bevonásával. A dilemma komoly, hiszen a Híd kormánypártként most jóval erősebb legitimitást képvisel, ám nem nevez hető magyar pártnak, ráadásul Bugár Béla pártelnök sem tűnik túlzottan készségesnek a feltétlen együttműködésre. Erdélyben sem egyszerűbb a helyzet: a parlamenti képviselettel rendelkező, kormányrésztvevő RMDSZ, a Fideszhez legközelebb álló EMNT, a kormány párt kegyeiből kiesett MPP és az SZNT is Máértmeghívóra vár. Mindezek fényében a magyar kormánynak úgy kell lavíroznia, hogy a konfliktusok ellenére a Máért reprezentativitása mégis a lehető legnagyobb legyen. És az is ugyanilyen fontos szempont, hogy az értekezlet ne önmagért való kirakatszervezet legyen. Ha már ismét összehívják, érdemi tartalommal is rendelkeznie kellene, afféle összmagyar „miniparlamentként” kaphatna tényleges szerepet a magyar – magyar ügyek vitelében. vissza Önazonosság, képzett magyar fiatalok – A Szabadegyetemen résztvevők kérdései az MNT új elnökéhez – Szombaton esedékes az MNT új statútumának elfogadása Magyar Szó • Laskovity Ervin • 2010. július 2., péntek Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács újonnan megválasztott elnöke a Kishegyesen zajló IX. Vajdasági Szabadegyetemen A magyar kulturális autonómia fejlődéstörténete: a politikai programcéltól a hatályos jogig címmel tartott előadást péntek délelőtt 11 órai kezdettel. Miután a fiatal értelmisé giek végighallgatták az előadást, a szokásokhoz híven kérdéseket intéztek az előadóhoz, ezek közül elsősorban a magyar nyelvű oktatást érintő problémafelvetést emelnénk ki. – Amikor nemzetpolitikáról és autonómiáról beszélünk, vagy a nemzeti tanács jövend őbeli működéséről, akkor egy nagyon sokfrontos harcról beszélünk. Hiába megyünk az egyik téren előre, ha a többin nem haladunk. Van egy nagyon részletes választási programunk, amelyből elsősorban három dolgot említenék. Az első: azon szeretnénk ügyködni, h ogy a magyar nyelvű oktatás, a közoktatás és a felsőoktatás a minőségéről legyen felismerhető. Tehát amikor a magyar szülő arról dönt, hogy melyik iskolába szeretné járatni a gyerekét, minél több olyan intézmény legyen, mint például a Kosztolányi Dezső Teh etséggondozó Gimnázium, amelynek már országos hírneve van. A másik út az az, hogy általában véve a magyar fiatalok képzettségét, az érettségizettek számát szeretnénk növelni. A tartományi kormányban való politizálásunk eredményeként 10 év alatt elértük az t, hogy az egy évtizeddel ezelőttihez képest, amikor 3 magyar középiskolásból 2 szakmunkásképzőbe járt, most 3ból 2 négyéves, érettségit adó középiskolába jár. Ezt az eredményt nem a szél söpörte be az utcáról, ez nagyon komoly érdekérvényesítési munka er edménye, amit folytatni szeretnénk. Jó lenne, ha 4 év múlva már 80 százaléka az általános iskolát végzett magyar diákoknak négyéves középiskolába járna, mert onnan megnyílik a továbbtanulás lehetősége. Ugyanúgy szeretnénk, ha legalább 20 százalékkal több m agyar gyerek lenne az egyetemeken. A harmadik recept az oktatásban az önazonosságot érintő hagyományaink erősítése, hogy valóban megismerkedhessenek a magyar gyerekek a magyar iskolákban azzal, miért lehetnek büszkék a magyarságukra. Erre a tanítókat is é s a tanárokat is fel kell készíteni, mert a magyar gyerek nem azért nem tudja, hogy ki volt Szent László vagy Szent István, mert ez az ő hibája, hanem mert nem tanították meg neki. Dr. Korhecz Tamás előadása során arról is beszámolt, hogy ma, vagyis szomb aton az új felállású testület egy olyan statútumot fog elfogadni, amely alkalmassá teszi az MNTt a hatékonyabb munkára, megszűnik ugyanis az intézőbizottság, helyette egy közigazgatási szolgálat végzi majd a szakmunkát. – Ezt a közigazgatást magam irányí tom majd. Azért lesz ez a központosítás, mert mindenért én felelek, ha nem sikerül valami, nem akarom másra hárítani a felelősséget. Az intézőbizottság is azért szűnik meg, mert azt az elvet vallom, hogy nincs szükség sok gittegyletre az MNTben, hanem egy hatékonyan működő apparátus kell. Itt
