Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-27
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.27 . 9 egy olyan közeget a pártokon kívül, ahol ez a vita lefolyhatott volna. „Ezt a hibát, ha újra elkövetjük, akkor már négy év múlva visszat érhetnek a régi kísértetek“ – jegyezte meg a politológus. Szóba kerültek a civil szervezetek is, amelyek korábban beolvadtak az MKPba. Várhatóe nagyobb távolságtartás a civilektől a politika irányában, vagy pedig mindkét párt kialakítja a saját holdudva rát, amelyet egyik esetben Magyarországról, a másik esetben pedig Szlovákiából táplálnának? Öllös szerint az okos politika erősíti és támogatja a civileket, és nem uralni akarja őket. A legszerencsésebbnek azt tartja, ha egy párt „kanalizálja“ a törekvések et, azaz egyes kezdeményezéseket beemel a programjába, és átveszi azokat. Eddig nálunk a korporatista forma volt domináns a civil szervezetek esetében – magyarázta Öllös – , amikor a politika a testébe olvasztotta be az egyes szervezeteket. Ebben az esetben nem a párttal szemben képvisel egy szervezet értékeket, hanem a párt által is képviselt értékeket közvetíti azok felé, akik felett befolyással bír. Itt viszont már nem beszélhetünk civil szervezete kről, hanem politikailag domináns szervezetkről. „Ez volt a tipikus, és még azok is erre kényszerültek, akik nem ilyet akartak. Tartok tőle, hogy a mostani helyzetben ez újra elkezd eluralkodni, de jó lenne, ha lenne egy szegmens, amely ettől távol tudna m aradni“ – fejtette ki Öllös László. „Az okos politikusok ezt fogják érteni, és ettől nem veszteni fognak szavazatokat, hanem nyerni.“ Arra a kérdésre, hogy mit rontott el az MKP a kampány során, Öllös így válaszolt: „Az MKP a választások előtti két hónapb an mindent elrontott, amit el lehetett rontani, és azt is sikerült elrontania, amit nem lehet.” Öllös előadásában elhangzott néhány fő ok is, melyek az MKP vereségéhez hozzájárultak: a Hídnak több pénze volt a kampányra, a sajtóban jobban szerepeltek, vol t vezető személyisége, valamint friss, üde és korszerű plakátkampánya volt, míg az MKP nem rendelkezett egységes kampányarculattal. A Híd programkampányt folytatott a régiókban, míg az MKP nem csinált doortodoor kampányt, túl sokat foglalkozott az „elle nféllel”, s ennek köszönhetően a negatív kampány a visszájára fordult. Az EU jövője kapcsán Öllös elmondta, hogy ő maga eurofederalista, azaz azt szeretné, hogy Európa egy egységes federális állammá alakulna, mivel ha ez nem történik meg, akkor más nagyob b országok le fognak bennünket - az EUt - hagyni. A mai megreformált állapotában is még lassú és nehézkes az unió döntéshozói folyamata. Ha az EU lemerad, akkor kikerül az elsők közül, és a nagyobb nyugati országok, melyek nemzetállamukra építenek, arra e szmélnek, hogy sokadrangú állammá válnak az új nagyhatalmakkal szemben. „Ezt nem is értjük, mert mi európaiak nem szoktunk hozzá ehhez.“ A Kínához és Indiához való viszony megfordul – hangsúlyozta a politológus – , amihez nem kell háború sem, csupán felvásá rolnak néhány bankot. „Ott lesz több tudományos dolgozat, ott lesz több felfedezés, ott lesz fejlettebb a politikai rendszer és ott jönnek majd a technológiai újítások.“ vissza Békés megoldást javasol Koszovó kapcsán a szerb parlament Hír24 • 2010.07.27. 07:33 A Koszovónak szentelt rendkívüli ülésén 192en szavazták meg a határozatot, 26 ellenszavazat és két tartózkodás mellett. Békés, tárgyalásos megoldást szorgalmazott Koszovó ügyében a szerb parlament, amely keddre virra dóra, több mint 12 órás vita után fo gadta el a kormányoldal által előterjesztett dokumentumot. A belgrádi törvényhozásban a Koszovónak szentelt rendkívüli ülésén 192en szavazták meg a határozatot, 26 ellenszavazat és két tartózkodás mellett. Az ülést azután hívták össze, hogy a hágai Nemze tközi Bíróság a múlt héten úgy foglalt állást: nem ellentétes a nemzetközi joggal a 2008 februárjában kihirdetett koszovói függetlenségi nyilatkozat. A dokumentumban az áll többek között, hogy a hágai bíróság tanácsadó véleménye "nem legalizálta Koszovó e tnikai alapú elszakadását", és a parlament "elkerülhetetlennek tartja, hogy békés úton, tárgyalások révén jussanak olyan tartós megoldásra Koszovó ügyében, amely mindkét félnek elf ogadható, összhangban van a szerb alkotmánnyal, és amely elősegíti a szerb és az albán nép történelmi megbékélését, csakúgy, mint a régió békéjét és stabilitását". Az alkotmányra való utalás magyarázata, hogy az alaptörvény preambulumába néhány éve belefog lalták, hogy Koszovó Szerbia elválaszthatatlan része. vissza
