Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-17
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.17 . 30 Támogatni kell az erdélyi gazdákat Szabads ág • 2010. július 17. Tánczos Barna tegnap átvette a kormány leépítéseinek következtében ráruházott államtitkári tisztséget a mezőgazdasági minisztériumban. – Bár a kinevezésnek eleget tettem, el kell mondanom, hogy a helyzetnek nem örülök, mert a Regio nális Fejlesztési és Turisztikai Minisztériumnál az RMDSZ erős pozíciót veszített el, ha figyelembe vesszük, hogy rengeteg olyan projekttel foglalkoztunk, amelyek fontosak az önkormányzataink számára – nyilatkozta Tánczos, aki új tisztségében elsősorban vi dékfejlesztéssel, valamint Európai Uniós pályázati rendszerekkel foglalkozik majd. – Mindezek ellenére, meg vagyok győződve arról, hogy a szállításügynél, illetve a fejlesztési minisztériumnál szerzett eddigi tapasztalataim sokat segítenek majd abban, hog y itt is hatékonyan el tudjam végezni a rám bízott feladatokat – hangsúlyozta a mezőgazdasági minisztérium frissen kinevezett államtitkára. Hozzátette: új pozíciója egyik legfontosabb feladatának az erdélyi gazdák széleskörű felvilágosítását, támogatását t artja. Kinevezését követően Tánczos Barna hangsúlyozta: két és féléves mezőgazdasági minisztériumi tapasztalatot tud már maga mögött, vagyis nem új számára ez a rendszer. Az államtitkár tegnap találkozott a megyei mezőgazdasági igazgatóságok és a miniszté rium hatáskörébe tartozó intézmények vezetőivel, akikkel a soron következő, szaktárcán belüli átszervezésekről, vagyis a 25 százalékos leépítésekről tárgyalt. – Pillanatnyilag arra koncentrálunk, hogyan tudjuk majd a minisztérium hatáskörébe tartozó munká t a négyezer alkalmazott elbocsátása után is ellátni – összegzett Tánczos. vissza Takács Csaba: „Az erdélyi magyaroknak tartozunk felelősséggel” Szabadság • 2 010. július 17. FERENCZ ZSOLT – Olyan szövetséget kell akarnunk , amilyent az erdélyi magyarság tőlünk elvár. Kommunikációnknak egocentrikus helyett közösségcentrikussá kell válnia – hangsúlyozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) múlt pénteken, Marosvásárhelyen tartott ül ésén. Az RMDSZ prioritásairól, a 2011. február 2627re kitűzött tízedik kongresszus előkészületeiről, az elkövetkező fél év legfontosabb tennivalóiról is kérdeztük ezúttal Takács Csabát. – Elnök úr, hogyan értékeli az RMDSZ elmúlt húsz évét? – A diktatú ra bukása után, az elmúlt húsz évben a szövetségnek meghatározó szerepe volt az erdélyi magyarság érdekeinek képviselete, kifejezése és érvényesítése terén, ugyanakkor az ország fejlődéséhez is jelentős mértékben hozzájárult. Tevőlegesen is közbenjártunk, amikor rendelkeztünk eszközökkel, a döntéseket a szó szoros értelmében is befolyásoltuk. 1989 és 1996 között, ellenzéki pozícióból igyekeztünk a magyar érdekeket képviselve megoldásokat találni a problémákra: marosvásárhelyi események kezelése, Cseresznyés Pál kiszabadítása, a nemzeti szimbólumok használatáért folytatott perek és büntetőeljárások, a HarKov jelentés, nemzetközi kapcsolatok felvétele, a magyarmagyar kapcsolatok erősítése, alkotmányozás, a ’89ben létrehozott önálló magyar iskolák megvédése, a hagyományos civil- és szakmai szervezetek megszervezése, újak alapításának elősegítése, mindennapos küzdelem a magyarság érdekeinek megvédéséért és parlamenti képviseletének biztosításáért a választások révén, csángókérdés, a restitúció kezdetleges form áinak kiharcolása, ellenzéki tüntetések a tanügyi törvény érdekében stb. – mindez ellenzékből. Sikerült elérnünk, hogy a magyarok képviselve legyenek a törvényhozó és a végrehajtó hatalomban, a helyi önkormányzatokban, és elindult egy folyamat, amely a je lenlegi állapotába hozta ezt a közösséget. Az elmúlt húsz év során jelentős előrelépéseket sikerült elérnünk. Ennek ellenére jelen pillanatban aggódom az RMDSZért. Aggódom azért az RMDSZért, amely ’89 után mind politikailag, mind társadalomszervezés szem pontjából jelentős szerepet töltött be. Azért az RMDSZért, amelyet az erdélyi magyarság hozott létre, nem politikai, hanem érdekképviseleti szervezetként. Közös akaratból úgy jött létre, hogy a romániai magyarok is a román politikai élet
