Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-17
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.17 . 13 - Er re én azt mondom, egyezzünk meg a kormánnyal abban, hogy egyetlen politikai szervezet se szóljon bele a politikai támogatásokba. Végre el kellene jutni a 21. században oda, hogy ne politikusok osztogassanak. Senkit sem akarok megvádolni, de ezzel éppen az MKP élt vissza. - Az MKPnál múlt hétvégén tartottak tisztújító kongresszust, melyen Berényi Józsefet választották meg új elnöknek. A személycserék révén jobban megtalálja a közös hangot a Híd és az MKP? - Nem keresett meg az új vezetés. Berényi József e gy alkalommal bírált minket, s a közelgő, ősszel megrendezendő önkormányzati választás kapcsán elmondta, hogy ők nem szorgalmazzák az együttműködést. De ha lesznek olyan területek, ahol erre lehetőség van, azt nem akadályozzák meg. - S mi a Híd véleménye az MKPval való együttműködésről az önkormányzati választáson? A helyi vezetőkre bízzák a döntést? - Mi azt mondjuk, hogy ahol lehet és ahol ez szükséges, ott keressék meg a másik felet és próbáljanak megegyezni abban, hogy ne egymásnak feszüljünk, hanem közösen induljunk. Épp a megyei választások mutatták meg, hogy ha egymás ellen indulunk, jóval kevesebb képviselőnk lesz. Az MKP megyei képviselőinek egyötödét vesztette el. Bastrnák Tibor révkomáromi polgármester, aki a Híd tagja, azt jelentette be, az MKPval közösen kíván indulni az önkormányzati választáson. - Komáromot és Somorját nem lenne szabad elvesztenünk. Révkomáromnak amúgy is megvan a maga jelentősége DélSzlovákiában, Somorja pedig az első olyan város Pozsony tőszomszédságában, amelyik nagy részt magyar lakta település. - Ha az MKP e két helyen elutasítaná az együttműködést, elveszthetnék ezeket a bástyákat? - Nem biztos, hogy elvesztenénk, de meggyengülnénk. Vannak ugyanis olyan felméréseink, hogy az önkormányzati választáson is inkább a v áltozásokra szavaznának az emberek. - Tavaly júniusban alakult meg a Híd. Egy év alatt 8,1 százalékra küzdötte fel magát a parlamenti választáson. Ha ilyen tempóban gyűjti a szimpatizánsokat, akkor négy év múlva már a választás megnyerése lesz a cél? - M i tagadás, jó lenne... Egy biztos. Azzal, hogy ilyen szép eredményt értünk el, hatalmas felelősséget is vállaltunk. Mindig azt hittem, hogy az MKP bekerül a parlamentbe, de nem így történt. Sőt, még a választások estéjén is, amikor megjelentek az első exit poll eredmények, amelyek az MKP bejutását valószínűsítették, azt nyilatkoztam: igen pozitív, hogy az MKP is bekerült. - Viszont gondolom nem szomorodott el, amikor kiderült, hogy önök meg az exitpollhoz képest jobban szerepeltek... - Azon persze nem... Á m azon igen, hogy mi magyarok elvesztettünk több mint négy százaléknyi szavazatot. Gondoljon csak bele: 14 képviselőnk került a parlamentbe. Az a plusz néhány százalék még hét mandátumot jelentett volna, vagyis legkevesebb 21 honatyánk ülhetne a parlamentb en. Ezért nagy kár. De még egyszer mondom, nagy felelősség is, hiszen egyedül mi képviseljük parlamenti szinten a szlovákiai magyar kisebbség érdekeit. Ráadásul külön nehézséget jelent, hogy akkor kerülünk kormányra, amikor elődeink igen rossz állapotban h agyták ránk. A miniszterek most vizsgálják át a helyzetet, de sok aknára bukkantak. - Abban nagyon hasonlóak a szlovák és a magyar választók, hogy igencsak kiábrándultak a politikából, a politikusokból. Nem bíznak bennünk, ígéreteikben, s bizonyos szlovák iai magyar internetes fórumokból is az olvasható ki, hogy a szlovákiai magyar vezetők ígéreteit is kételkedéssel fogadják. Mivel tudná meggyőzni őket? - Ebben a véleményformálásban nagy szerepe volt az MKPs Duray Miklósnak, aki sokszor elmondta: nem értü nk el semmit a Selye János egyetemen kívül. Jól emlékszem, amikor - még az MKPban - döbbenten néztünk rá az
