Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-02
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.02 . 22 Frundát elmarasztalta Mark Gitenstein amerikai nagykövet is. A diplomata úgy fogalmazott: csalódott az ANItörvény módosításai miatt. „Frunda György nem tudott meggyőzni arról, hogy a Traian Băsescu államf ő által javasolt módosításoknak (amelyek az ANI hatásköreit növelték volna – szerk. megj.) nem kellett bekerülniük a törvénybe” – mondta a nagykövet. „A nagykövet sem tudott meggyőzni engem. Abban egyeztünk meg találkozónk végén, hogy nem tudunk megegyezn i” – jelentette ki tegnap lapunknak Frunda György. A szenátor szerint Mark Gitenstein állásfoglalásának hátterében „Traian Băsescu és lobbija” áll. „Más nagykövetet meg tudtam győzni arról, hogy az ANI csak ebben a formájában működhet alkotmányosan és törv ényesen” – mondta a politikus. Szerinte a civil szervezeteket is „hátulról mozgatják”. „Nem tudom ki irányítja őket. Azt azonban elfogadhatatlannak tartom, hogy egy szenátort politikai meggyőződései miatt felelősségre vonjanak” – jelentette ki Frunda. A p olitikus emlékeztetett: egy nemrégiben végzett országos felmérés szerint Frunda György szenátor a legmegbízhatóbb romániai magyar politikus. „A felmérés eredményét én a bírálatoknál fontosabbnak tartom” – fogalmazott a szenátor. Mint ismert, a szenátus sz erdán, elsöprő többségű igen szavazattal fogadta el az ANItörvény végső változatát. Az államfő által kért hat módosításból csupán kettőt fogadtak el a honatyák. vissza Helyi felelősség a romaügy ÚMSZ | 20100701 23:34:12 A helyi és megyei önkormányzatoké, intézményeké, a helyi eliteké a felelősség a konfliktusok kezelésében vagy elmérgesedésében – állapította meg egy szociológusokból, társadalomkutatókból és mediátorokból álló kutatócsoport egy évvel a csíkszentmártoni és csíkszentkirályi események után. A helyi és megyei önkormányzatoké, intézményeké, a helyi eliteké a felelősség a konfliktusok kezelésében vagy elmérgesedésében – állapította meg egy szociológusokból, társadalomkutatókból és mediátorokból álló kutatócsopor t egy évvel a csíkszentmártoni és csíkszentkirályi események után. A kutatás eredményeit tegnap mutatták be Marosvásárhelyen, a projektet a következő napokban ismertetik Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is. Egy évvel ezelőtt az alcsíki térségben a hel yi magyar közösség azért fordult a cigányok ellen, mert úgy vélték: a romák nem tartják be az együttélési szabályokat. Az elégedetlenkedést tettlegesség követte, a cigány családok arra kényszerültek, hogy hosszabb időre elhagyják otthonaikat, többrendbeli atrocitásra is sor került. Az ügyben tavaly megszólaltak a helyi hatóságok, emberjogvédő szervezetek, szakértők szerint azonban továbbra is kezeletlen konfliktusokkal terhelt a régió. A Magyari Nándor, Fosztó László, Koreck Mária, valamint Toma Stefánia a lkotta csapat egy éven át a terepen, „alulról” vizsgálta: hogyan működnek a helyi önkormányzatok, illetékes intézmények, hogyan kommunikálnak egymással a konfliktusban álló közösségek, és melyek azok a megoldási lehetőségek, amelyek valódi megoldást jelent enek minden érintett számára. A kutatók megállapították: a helyi és megyei önkormányzat, a rendőrség, a szociális intézmények, a sajtó jelentős része nem tudott szembenézni a problémákkal, még mindig elhárítják a felelősséget. Jellemző – figyelmeztetett M agyari Nándor László – , hogy ott, ahol az önkormányzat egységesen tud fellépni, Csíkszentkirályon, pozitív irányba halad a közösségfejlesztés és szervezés. Ott azonban, ahol az önkormányzati munkát a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ képviselőinek konfliktu sa terheli, lépéshátrányban van a testület. A szakértők szerint felelősség terheli például a megyei tanfelügyelőséget is, az integráció szempontjából stratégiai fontosságú oktatás minősége ugyanis nem felel meg a követelményeknek. A cél – állapították meg a kutatók – a konszenzuson alapuló megoldáskeresés. vissza
