Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-02
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.02 . 20 Szerző(k): Krónika Megkezdődött a Dombos F est és a Szabadegyetem Magyar Szó L.J. 2010. július 2., péntek Csütörtök este a kishegyesi löszfal tövében hivatalosan is megnyílt a IX. Vajdasági Szabadegyetem és a jubiláló, sorrendben X. Dombos Fest. Pásztor István, a VMSZ elnöke, Szatmári Kristóf fideszes parlamenti képviselő és Csóré Róbert, Kishegyes község polgármestere nyitották meg a rendezvényt. Egy forró napot követően szerda este szemerkélő esőben vette kezdetét a Dombos Fest nulladik napi programja. A rossz idő valószínűleg elbátortalaní totta a Dombosra indulók egy részét, mert körülbelül 600an élvezték végig Boban Markovics ésfia, Marko és zenekarának fergeteges előadását. Az őket követő Amaro Suno is kiváló bulit csinált, a folyamatosan csepegő eső ellenére. A Szabadegyetemre az idén is nagy volt a túljelentkezés, az előadásoknak otthont adó Kátaitanyán minden szálláshely betelt, ezért sokakat a faluban helyeztek el. A rendezvény négy napja alatt olyan ismert közéleti személyiségek tartanak előadásokat, mint dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke, Radovan Jelašić, a Szerbiai Nemzeti Bank lemondófélben lévő kormányzója, Rókusfalvy Pál, a Danubius Rádió volt műsorvezetője, Németh Zsolt külügyi államtitkár és Pálffy István, a KDNP országgyűlési képviselője. A megnyitóra és az azt követő koncer tekre (Oláh Vince & Gypsis, Juhászbanda, Parno Graszt és Row Hide) közel 1000 ember volt kíváncsi. A mai nap sztárvendégei Domboson Lajkó Félix, Palya Bea és a Rambo Amadeus, holnap pedig Rúzsa Magdi, Hobo és a Tudósok hivatottak biztosítani a fergeteges hangulatot. vissza Autóút épülhet Vajdaság és Horvátország között – Egy szabadkai polgár javaslata is bekerült a területrendezési tervbe Magyar Szó s.l 2010. július 2., péntek Szerbia területrendezési tervébe egy új j avaslat is belekerült, melyet a szabadkai Miloš Kurteš számítástechnikai mérnök nyújtott be. Mint mondta, ez jó példája annak, hogy a jogi és törvényes lehetőségeket kihasználva, egyszerű polgárként is elfogadtathatjuk elképzeléseinket és változásokat idéz hetünk elő akár egy ilyen horderejű kérdésben is. Miloš Kurteš az általa kidolgozott tanulmányban kifejtette, hogy a Szabadkát és Zombort összekötő úton, amely lakott településeken halad át, állandó jelleggel növekszik a jármű- és teherforgalom, mely tová bb növekszik majd, mihelyt Horvátország befejezi az autóút teljes kiépítését, ami a Belgrád – Zágráb autóúttól már egészen Eszékig eljutott. A mérnök javaslata szerint ki kellene építeni egy elsőrendű jelzéssel ellátott utat, mely összekötné a két szerbiai a utóutat, vagyis a tízes és ötös közlekedési folyosó nyomvonalát a Szabadka – Zombor – Bezdán vonalon, továbbá kapcsolódna a Horvátország által épített autóúthoz, mely egészen Batináig terjed majd. Amellett, hogy az összekötő útnak köszönhetően a jármű- és tehe rforgalom a lakott településeken kívülre kerülne, jelentősen javulna az ott élők életminősége is, és mindez egyúttal gazdasági fejlődést eredményezne, nagyobb biztonságot nyújthat – egy egészségesebb környezet mellett – , és közelebb hozná a nyugatot a régi óhoz. – Ötleteimmel megkerestem több minisztériumot, ügynökséget, de mindenfelé csak érdektelenség fogadott, viszont azt tanácsolták, hogy egyszerű polgárként nyújtsam be javaslataimat a területrendezési ügynökség újvidéki fiókintézetéhez. Örömmel mondhat om, hogy az általam javasoltakat elfogadták, és azok belekerültek a Szerbiai Területrendezési Tervről készült jelentésbe, melybe bárki belenézhet. Úgy gondolom, közeledik a pillanat, amikor számunkra is elérhetőek lesznek az európai uniós pénzalapok, azonb an ezek megpályázásához konkrét ötletekkel, kidolgozott projektekkel kell rendelkezni. Az általam javasolt Szabadka – Zombor – Bezdán vonal is egy ilyen projekt lehet, melynek kidolgozásába mihamarabb bele kell fognunk. Horvátország egy ilyen típusú útnak a je lentőségét már felismerte, és hamarosan meg is valósítja, remélem, országunk illetékesei sem maradnak érdektelenek a régió jövőjét illetően – mondta a mérnök. vissza