Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-16
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.16 . 23 Berényi semmit nem tud a Csáky által beígért magyar árvízsegélyről Paraméter. sk 2010, július 15 - 11:09 Továbbra sem tudni, mikor érkezik meg a magyar állam által a felvidéki árvízkárosultaknak ígért 50 millió forintos támogatás, amelyet a szlovákiai Magyar Koalíció Pártján (MKP) keresztül oszt szét a magyar kormány - írja az Ú j Szó csütörtökön. Berényi József, a párt újonnan megválasztott elnöke a lapnak azt mondta: semmilyen információja sincs az 50 millió forint érkezéséről. Csáky Pál, a párt korábbi elnöke két nappal a választások előtt azt nyilatkozta, hogy a pénz napokon belül megérkezik az MKP számlájára – az összeg viszont még mindig nincs itt. Berényi beismerte: máig sem tud semmit a milliós támogatás sorsáról. „Ezért is kértem találkozót Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettestől, erre a kezdeményezésemre viszont mind eddig nem kaptam választ” – nyilatkozta Berényi. Az Új Szó június végén tájékoztatott arról, hogy a pozsonyi magyar nagykövet által ígért támogatásról sem a magyar nagykövetségen, sem a budapesti kormányhivatalban nem tudnak. Egyelőre arra a kérdésre sem tudja senki a választ, megérkezike valamikor egyáltalán a szóban forgó 50 millió forint. A Híd időközben kiosztotta az árvízkárosultak részére a kampányrendezvényeken összegyűjtött pénzt. Solymos László, a Híd választási kampányának főnöke, a párt elnök ségi tagja leszögezte: közel 4500 eurót sikerült összegyűjteni. A párt az összeget két község, Ipolyszakállas és Ipolyság között osztotta el. vissza Isărescu: senki nem érzékeli az ördögi kör veszélyét – A kormányzó védi a N emzeti Bank tartalékait Szabadság 2010. július 16. Politikai körökben elhangzott, hogy a nyugdíjak kifizetésére fel kellene használni a Román Nemzeti Bank tartalékait. Ennek az elképzelésnek a szorgalmazása arra késztette a bank kormányzóját, Mugur Is ărescut, hogy újból a nyilvánossághoz forduljon, és szakemberként magyarázza el egy ilyen lépésnek nem csak a szabálytalanságát, hanem a veszélyességét is. A televíziós adásokban, amelyekben ezt az ötletet taglalták, számtanban jártas szakembert is meg kel lene szólaltatni – jegyezte meg a bankkormányzó, hozzátéve, hogy az ország aranytartaléka ilyen esetben alig egy évre lenne elegendő. Költségvetést sem lehet tervezni, míg a bevétel kisebb, mint a kiadás meg a kölcsön. Ameddig egy országnak tartalékai vann ak, könnyebben vonzhat más pénzforrásokat, tájékoztatta Isărescu a hírügynökségeket. Nyilvánosan tiltakozott a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója, Mugur Isărescu az intézmény valutatartalékainak – véleménye szerint – törvénytelen felhasználását célzó tö rekvések ellen. A kormányzó némi iróniával egy számtanban jártas tanácsnok alkalmazását javasolta a politikai pártoknak. Képtelenség olyan költségvetést összeállítani, amelyben a jövedelem alacsonyabb a kiadásokhoz hozzáadandó kölcsönök összegéhez viszonyí tva – hangsúlyozta. A Nemzeti Bank tavaly összesen háromszáz millió euróval járult hozzá az állami költségvetéshez. Ezt a havi 25 millió eurót egyfajta, jövedelem utáni részesedésként kell a pénzintézetnek fizetnie – magyarázta Mugur Isărescu. Hozzátette: a bank egyhavi költségvetési járuléka mintegy 150 ezer, közepes nagyságú nyugdíj értékének felel meg. A közszférában dolgozók fizetésének csökkentése nyomán körülbelül három millió eurót nyer az állam. A Nemzeti Bank nyilván a legsanyarúbb hónapban is enn ek többszörösét fizeti be az államkasszába – mondta el a kormányzó. Isărescu kritikája a politikumban elhangzott azon javaslatok ellen szól, amelyek azt szorgalmazzák, hogy a Nemzeti Bank tartalékait használnák fel a nyugdíjak kifizetésére. Amennyiben a pé nzintézet tartalékai csökkennek, az állam többé nem vehet fel kölcsönöket sem. Továbbá, drasztikus banki tartalékleépülés esetén az országnak gyorsabb ütemben kell a meglévő adósságokat visszafizetnie. Ördögi körbe kerülnénk, hiszen új kölcsönöket sem vehe tnénk fel, de úgy tűnik, mindezt senki nem érzékeli – hangsúlyozta Mugur Isărescu. Az Európai Unió tagállamaként tisztában kellene lennünk kötelezettségeinkkel, és azzal is, hogy a központi pénzintézet tartalékaival nem lehet a közszféra lékeit betömni. A társadalombiztosítások költségvetésének