Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-15
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.15 . 27 Dr. Korhecz Tamás lapunknak e zzel kapcsolatban elmondta, véleménye szerint természetes lenne, ha a korrupcióellenes törvény úgy módosulna, hogy a nemzeti tanácsokra is vonatkozna. A nemzeti tanácsok is az államszervezet részét képezik, jogosítványokkal rendelkeznek, vagyonnal, állami pénzekkel gazdálkodnak, közfeladatokat látnak el, mondta Korhecz. – Ennek függvényében semmi oka sincs annak, hogy a nemzeti tanácsok tisztségviselőire ne vonatkozzon a szóban forgó jogszabály. Mivel a nemzeti tanácsokról szóló törvény 2009 végén születet t, a korrupcióellenes ügynökségről szóló pedig korábban, ebből a szempontból nem meglepő, hogy a jogszabály rendelkezései nem vonatkoznak a nemzeti tanácsok tagjaira. Ugyanakkor nemzeti tanácsok korábban is léteztek, tehát a törvényhozó részéről mégis megl epő, hogy nem fordított figyelmet erre a részletre – hallhattuk az MNT elnökétől. Kérdésünkre, hogy tudomása szerint ilyen értelemben is módosítjáke az ismét parlamenti eljárásban levő korrupcióellenes ügynökségről szóló törvényt, dr. Korhecz nemmel válas zolt. – Nem értesültem arról, hogy ilyen értelemben módosítanák a törvényt. Ha ilyen irányban módosítanák, akkor a jelenlegi helyzetre alkalmazva jó néhány nemzeti tanácsban fordulna elő érdekösszeférhetetlenség – vélekedett dr. Korhecz. – Szerintem nem sok értelme van ebben a pillanatban arról elmélkedni, hogy mi lenne, ha a jogszabály a nemzeti tanácsokra is vonatozna. De ha már ilyen irányba tereli a beszélgetést, akkor az MNT azon tagjainak esetében, akik mondjuk iskolaigazgatók, intézményvezetők, va gy valamelyik helyi önkormányzatban vannak tisztségen, felmerülhet az érdekösszeférhetetlenség. A téma, vagyis a korrupcióellenes ügynökségről szóló törvény módosítását illetően felhívtuk Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlam enti képviselőjét is, aki elmondta, hogy a VMSZ semmiféle módosítási indítványt nem nyújt be a szóban forgó jogszabályra vonatkozólag. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG AZ MNTN BELÜL? A nyilvánosságban felmerült az a kérdés, hogy vajon az MNT elnöke esetében is fenná lle az érdekösszeférhetetlenség, hiszen Korhecz Tamás nemcsak az MNT, hanem annak Közigazgatási Hivatalának is az elnöke, amely az MNT új alapszabályának 24. szakasza értelmében „a tanács végrehajtó szerve”. Korhecz cáfolta, hogy ez a két tisztség is ér dekösszeférhetetlenséget jelenthet, mert – mint mondta – az MNTben nincs hatalommegosztás. Az MNT az egységes hatalom elve alapján működik, szögezte le dr. Korhecz: – Az MNTben nincs törvényhozó vagy végrehajtó hatalom. Ezért ilyen szempontból itt semm i esetre nem fordul elő összeférhetetlenség, sem jogi, sem politikai, sem pedig erkölcsi szempontból. Az elnöknek és a Közigazgatási Hivatal elnökének ugyanazok, vagy legalábbis hasonlóak a feladataik. Az egyik tisztség sem ellenőrzi a másikat, és különböz ő hatalmi ágak sincsenek közöttük. Egyébként az MNT statútuma előirányozza, hogy a tanács elnöke a Közigazgatási Hivatal elnöke is lehet, tehát még jogi szempontból is kifogástalan a dolog – mondta Korhecz. Dr. Csengeri Attila lapunknak adott nyilatkozatá ban nem értett egyet azzal a meglátással, hogy a tartományi egészségügyi titkárságon belül betöltött tisztsége miatt esetében politikai és erkölcsi érdekösszeférhetetlenség állna fönn. – Én nem politizálás céljából szerettem volna bekerülni az MNTbe, én dolgozni és tenni szeretnék, hozzájárulni a magyar nyelvű oktatás és egyéb fontos kérdések kimozdításához a holtpontról. Azt a kérdést azonban én is föltenném, hogy mennyire szerencsés dolog egy személynek ellátnia az MNT és annak Közigazgatási Hivatalána k elnöki tisztségét. Nem tudom mennyire jó, hogy a hatalom egy személy kezében összpontosul, bár ezt az alapszabály lehetővé teszi – nyilatkozta dr. Csengeri. vissza
