Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-14
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.14 . 8 A kereszténydemokrata politikus hozzátette: minden egyes minisztériumnak és államigazgatási eg ységnek nemzetpolitikai stratégiát kell készítenie, s lennie kell egy olyan személynek is az érintett szervezeteknél, aki a határon túli magyar ügyekért felelős. Rámutatott: az egyes tárcáknál, a határon túli területekre szánt forrásokat nem elvonni kí vánják, hanem annak kereteit szeretnék megteremteni, hogy egységes információs rendszer legyen, kötelező tájékoztatással. A határon túli magyar szervezeteknek járó támogatásokat a Szülőföld Alapba "fogják össze", s ebbe nem csak a társadalmi, egyházi vagy határon túli magyar politikai szervezeteknek jutó támogatás fér majd bele, hanem a gazdasági természetűek is - jelezte. A miniszterelnökhelyettes hangsúlyozta: a nemzetpolitika az élet minden területét érinti, ezért indokolt, hogy legyen egy olyan tár caközi bizottság, amely a teljes államigazgatást átfogja. Olyan nemzetpolitikát kell folytatni, ami az anyaország magyarságán túlmenően a kárpátmedencei magyarság megmaradását szolgálja, és tekintettel van a nyugati emigrációban élőkre is. Ennek a sz emléletnek pedig a közigazgatásban is meg kell jelennie - emelte ki a kormánypárti politikus. Beszélt még arról, hogy az elmúlt időszakban rengeteg tárcaközi bizottságot hoztak létre, a jelenlegi kormány azonban "nagyon limitált" számú bizottságban gondolkodik. A nemzetpolitikai tárcaközi bizottság keddi ülését rövidesen kormányhatározat erősíti meg. A bizottság - amelynek elnöke Semjén Zsolt, alelnöke Németh Zsolt külügyi államtitkár - államtitkári szinten évente kétszer ülésezik majd, míg a mu nkacsoportok havonta tartanak ülést a tervek szerint. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár arról beszélt, a kormánynak az az elképzelése, hogy a nemzetpolitikai szempontok, és a határon túli magyarok érdekeit is figyelembe vevő gondolk odásmód ne csak egy kis szegletében húzódjon meg az államigazgatásnak, hanem hassa át annak egészét. A munkacsoportokban az egyes tárcák szakértői vennének részt - jegyezte meg. A prioritások kialakítása most kezdődik el, ugyanakkor előzetesen megemlít ette, főcél a határon túli magyarok megmaradása, s ezt szeretnék segíteni. vissza Búcsú Berehovótól KISZO 2010. július 12., hétfő Megtartotta soros ülését a Beregszászi Városi Tanács, ahol új koalíció alakult. Nemré giben ugyanis a képviselők megvonták a bizalmat Olga Bizilja nasa ukrajinás alpolgármestertől. A párt nem javasolt új jelöltet, és egyik képviselőjük bejelentette távozásukat a koalícióból. A Beregszászi Városi Tanácsban maradtak a BJUT, a Régiók Pártja, a z Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselői. Több kérdés mellett a legfontosabb a város történelmi nevének a visszaadása volt. A Beregvidék központját 1247 óta nevezik Beregszásznak, amit 1920ig meg is ő rzött a város. A trianoni békeszerződés után is tartotta magát néhány hónapig, mígnem a cseh hatalom mindennemű történelmi, etnikai vagy egyéb ok nélkül átnevezte a várost Berehovóra. 1945ben ezt a nevet újra megerősítették. Így viselte a szovjet érában e gészen 1990ig. Ám 1990ben a város lakossága megszavazta Beregszász történelmi nevének visszaállítását. Október 30án ülést tartottak, melyen szavazásra bocsátották a város történelmi nevének a visszaállítását. Az ülés határozata értelmében a lakosság meg kérdezésére 1990. november 25én került sor. A lakosság aktívan részt vett a szavazáson. A város 20 841 szavazóképes polgárából 13 842 fontosnak tartotta ezt a kérdést, 12 451 igen, 1001 nemleges és 384 érvénytelen szavazócédula mellett Beregszász tört énelmi nevének visszaállítását megszavazták. Az eredményt 1990. december 7én a városi tanács 5. ülése elfogadta és me gerősítette. Az ülés a következő határozattal zárult: 1. Berehovo városnak visszaadni történelmi nevét, Beregszászt. 2. A Népképviselők
