Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-13
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.13 . 35 Ne segédkezzen az RMDSZ a „csődös román kormánynak”! – A ciánalapú bán yászatot ellen szólt az EP alelnöke Váradon Reggeli Újság 20100713 A ciánalapú bányászat ügye volt a kiemelt témája annak a sajtótájékoztatónak, amelyet nagyváradi központi irodájában tartott TŐKÉS LÁSZLÓ európai parlamenti alelnök tegnap. Nyilatkozat ot tett közzé, ebben emlékeztet az EP azon határozatára, amelyben a ciántechnológiának a bányászatban való használata betiltását kérte az Európai Bizottságtól. Az indítványt Áder János magyarországi EPképviselővel kezdeményezték, és 488 támogató, illető leg 48 ellenző szavazattal elfogadta az uniós döntéshozatali testület. Ezzel szemben áll az, hogy a ciántechnológia teljes betiltása nem indokolt Janez Potoćnik környezetvédelmi biztos szerint. Annak ellenére, hogy például Nagybányán július 25én helyi nép szavazást tartanak a betiltás érdekében. Számos nemzetközi környezetvédelmi szervezet is bírálta a biztost, hiszen a ciánalapú színesfémbányászat a csernobili utáni második legnagyobb ökológiai katasztrófához vezetett a régióban. Amint Tőkés rámutatott, a romániai kormány intézkedései is értethetetlenek, hiszen figyelmen kívül hagyják az unió polgárai által választott testület, az EP döntését, amikor is kezdeményezik a verespataki bánya engedélykiadási eljárását. Az RMDSZ felelősségét is hangoztatta az EPalelnök, már csak azért is, mert két minisztere is érintett az ügyben. A „csődös román kormányt” nem szabad támogatni még gazdasági érdekek mentén sem – mutatott rá. Emlékeztetett, hogy mielőtt miniszterelnökhelyettesé nevezték volna ki, Markó Béla állíto tta: ellenzi a verespataki bánya megnyitását. A szövetség elnökének nyilatkozata vajon magánvéleménye, avagy módosult az RMDSZ álláspontja a verespataki bányatervvel kapcsolatban? – kérdezett rá Tőkés. Borbély László RMDSZes környezetvédelmi miniszter le gutóbb már azzal érvelt a bukaresti állami televízióban a ciánalapú aranytermelés mellett, a beruházó Roşia Montană Gold Corporation kanadairomán cég malmára hajtva a vizet, hogy Svédországban is művelik mind a mai napig. vissz a M. T. R. Kétnyelvű tanfolyam uniós pénzből Reggeli Újság 20100713 A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Központja partnerségben a Nagyváradi Egyetem Eurorégiós Tanulmányi Intézetével jövendő gazdálkodó vállalkozóknak szervezett gyor stanfolyamot tegnap Nagyváradon. A Continental Szállóban magyarországi és itteni előadók értekeztek a bioenergetika hasznosításáról a mezőgazdaságban, illetve ennek környezetvédelmi jelentőségéről. A februárban kezdődött, nyolchónapos lefutású projekt rész e lesz még egy előadássorozat Debrecenben szeptemberben, akkor pályázatírásról, a hozzáférhető pénzalapokról kapnak gyakorlati tájékoztatást a hallgatók. A Románia – Magyarország Határon Átívelő Együttműködés 2007 – 2013 program keretében pályázott közösen a k ét felsőoktatási intézet az Európai Regionális Fejlesztési Alapnál egy etanulási tárhely létrehozására – mondták el a főszervezők a tanfolyam szünetében tartott sajtóértekezleten. Ioan Horga dékán közölte, hogy a felnőttképzés részeként a kialakított honl apon a majdani agrárvállalkozók találnak őket érintő információkat, ötleteket, a „fórumon” meg is beszélhetik a tanultakat. Természetesen felteszik az oldalra a tanfolyam anyagait is román, magyar és angol nyelven. Polgár István nagyváradi projektvezető el mondta, hogy a végzős egyetemistáknak szánták a képzést, ötven hallgatót terveztek, felefele arányban a két országból. Juhász Csaba debreceni tanszékvezetőhelyettes, az egyik előadó közölte, hogy az agrártudományi központ szakkollégiumának negyven hallga tója is felveszi a kurzusokat. A magyarországi projektvezető, Harsányi Endre, az agrártudományi központ vezetője a közös projektet első lépésnek nevezte a két felsőoktatási intézet együttműködésében vidékfejlesztés és vállalkozásfejlesztés terén. Az elear ning honlap és a tanfolyam közel 108 ezer euróba került, ennek 85 százalékát állta az EU, 13 százalékát a vidékfejlesztési minisztérium fizette, a váradi partner pedig 2 százalékos önrésszel szállt be. M. Zs. vissza