Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-13
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.13 . 21 „Ahol szükség van erre, ott koalícióra léphetnek a kormánypártokkal, nemcsak a Híddal, hanem a többiekkel is. Ahol pedig erre nincs szükség, ott be lemennek egy természetes demokratikus választási küzdelembe” – mondta az új pártelnök. Összességében azonban azt vallja az MKP, hogy magyar szavazattal magyar ember kerüljön közjogi méltóságba minden szinten, a kormánytól a helyhatóságokig. Ezért elsődleg esen az MKPjelöltek támogatását kérik majd, s ha ez nem sikerül, akkor lehet tárgyalni másról – nyilatkozta Berényi József a Duna Televízióban. vissza Értékelvű külpolitika Magyar Hírlap 20100713 Sok évvel ezelőtt, mé g MVSZelnöksége idején, Csoóri Sándor hívta föl a figyelmet Németh Lászlónak egy harmincas évekbeli mondatára: Magyarországnak egy külpolitikája van ma: a belpolitika. Azaz a jó külpolitika alapja a jó belpolitika. Németh László mondata jó háromnegyed é vszázad múltán ugyanúgy érvényes. Ráadásul érvényes megfordítva is: a rossz belpolitika rossz külpolitikával jár. Ha valaki ennek tükrében akarna sommás véleményt alkotni az elmúlt nyolc év magyar külpolitikájáról, szinte fölösleges lenne bármit hozzátenni e; elég ezt az egyetlen megállapítást idéznie. Döbbenetes volt, amikor a magyar külügy ölbe tett kézzel nézte a dunaszerdahelyi magyarverést (és egyébként az összes szerbiait is), amikor pedig köztársasági elnökünket elképesztő módon korlátozták a szabad m ozgásában a szlovák hatóságok, akkor magyar részről hosszas vacillálás után Brüsszelbe szaladtak panaszkodni, mint egy iskolás gyerek („tanító néni, megütött a szomszéd gyerek!”). Meg is kaptuk gyorsan a magunkét, éppen csak azt nem mondták Brüsszelben: üs d vissza, te szerencsétlen! Nem tapasztaltuk a jelét bármilyen, akár szerény, de legalább koherens és célratörő magyar külpolitikai elképzelésnek, hogy kezdeményezésről ne is beszéljünk. Nem láttunk semmiféle koncepciót. Amit viszont láttunk: tétlenség, cs úsztatások, szerencsétlenkedés, személyes érdekek hajszolása, a nemzeti érdekek szempontjából közömbös, valamint kifejezetten káros lépések egyvelege. Legalább kétszeres esélyünk van arra, hogy mindezeken hamarosan túllépjünk. Az egyik a – több mint – kor mányváltás, a másik az ezzel nagy szerencsénkre szinte egybeeső magyar EUelnökség. És talán külön szerencse, hogy közvetlenül kapcsolódik hozzá – történelmi szövetségesünknél maradva – a lengyel elnökség és a vele járó szoros együttműködési lehetőség. Azz al a Lengyelországgal, amellyel egyébként a Gyurcsánykormány érthetetlen módon gyöngítette és megpróbálta elbagatellizálni a kapcsolatokat. Ezen a téren azonban egyetlen határozott lépéssel máris megkezdődött a jövő: Orbán Viktor első hivatalos útja Vars óba, Lengyelországba vezetett. A megújuló lengyel kapcsolatot Martonyi János külügyminiszter többször hangsúlyozta az elmúlt hetek, hónapok során. Egyidejűleg megjelenik beszédeiben az „érdekalapú politika helyett értékalapú vagy értékvezérelt külpolitika” igénye és ígérete is. Az értékvezérelt politizálás elvi politizálást jelent, amelyben az általános magyar és az egyetemes értékek képviselete nem vethető alá semmiféle (múló) „reálpolitikai” céloknak. Az értékek, köztük olyanok, mint a jogállamiság, az al kotmányos alapelvek és ezek magyar hagyományai, a demokratikus normák, az emberi (benne a kisebbségi és egyéb kollektív) jogok, mindezek hathatós képviselete és védelme olyan elveket és gyakorlatot jelentenek, amelyeknek a hangsúlyozása bármiféle kontextus ban vállalható és vállalandó. Ezeknek a következetes betartásával tehetünk csak szert olyan partnerekre és szövetségesekre, akiknek a támogatása nélkül egyébként nemzeti érdekeink érvényesítése el sem képzelhető. Ehhez a külpolitikához hozzátartozik nem ut olsósorban a valódi középeurópai együttműködés megteremtése és megerősítése, középpontjában fő szervezőjével, a lengyel – magyar tengellyel. A megújuló lengyel – magyar kapcsolat valóságosan és szimbolikusan is fémjelzi a formálódó új magyar külpolitikát. vissza Marad a 11 osztályos oktatási rendszer Ukrajnában Beregi Hírlap 2010 július 12., hétfő 10:24 Ukrajnában 2001ben vezették be a 12 éves iskolarendszert. Ukrajnában 2001ben vezették be a 12 éves iskolarendszert. A par lament most módosította az oktatási törvényt, amely szerint visszatérnek a régi, 11 osztályos szisztémához. A pedagógusok szerint a változtatás hátrányosan érintheti a kárpátaljai magyar gyerekeket, és zavart okoz az oktatásban. A csapi gyerekek évek óta a 12 éves oktatási rendszer szerint tanulnak. A pedagógusok egyelőre nem tudják, hogy most milyen tanmenet szerint tanítsák őket tovább.
