Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-13
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.13 . 9 elvégezte a munkáját, de az elnökség vagy a párt más szerve soha nem tűzte napirendre a javaslataik megvitatását. (2009 januárjától egés zen az őszi, rimaszombati MKPkongresszusig a Felvidék Mán olvashatóak voltak a javaslatok, mert egy konferencia keretében Duray Miklós bemutatta a stratégiai tanács munkájának végeredményét, most pedig - akit érdekel - a duray.sk portálon kiemelt helyen m egtalálhatja.) Nincs ésszerű magyarázat arra, hogy éppen a mostani, gyökeresen új helyzetben törlik ki ezt a fejezetet a párt életéből. De az is lehet, hogy most végre előveszik a fiókból a kész stratégiai javaslatokat, és az új vezetők megnézik, mi haszno sítható az átfogó dolgozaokiból. A stratégiai tanács javaslata volt két évvel ezelőtt például a párt nevének megváltoztatása Magyar Közösség Pártjára, erre a megalakulás tizedik évfordulója jó alkalom lett volna. A mostani kongresszus előkészületei során e z újra előkerült, de olyan döntés született, hogy a helyhatósági választások miatt a névváltoztatás nem időszerű, mert zavart keltene, több előkészületet igényel. Reméljük, lesz elegendő erő a névváltozással járó teendőkre az előttünk álló egy év alatt. Vi sszatérve a kongresszus döntéseihez, összevonták a kulturális és oktatási területet, most majd mindkettőt Szigeti László felügyeli, Biró Ágnes, a korábbi kulturális alelnök nem vállalta a jelölést, pedig sokkal aktívabb, kezdeményezőbb volt eddigi politika i pályája alatt, mint Szigeti László bármikor. Szigeti népszerűsége leginkább abból ered, hogy államtitkárként iskolai névadó ünnepségeken szónokolt, sok gyakorlati hasznú, az iskolák érdekében végzett munkát nem tud felmutatni. Biró Ágnes pedig valószínűl eg felmérte az erőviszonyokat, vagy engedett a külső nyomásnak … Nem minden esetben változott olyan irányban az elnökség összetétele, ahogy Berényi szerette volna. Miklós László megőrizte a pozícióját, pedig – mint kiderült az elnök célozgatásából – Berény i József szerint az olyanoknak, akik korán elfáradnak, nem kellene tisztséget vállalniuk. Valóban, láthattuk, Miklós László a megválasztása után szinte azonnal elment a kongresszusról, nem vett részt az éjszakai szavazásokon. Az egyik kihívója, Hodossy Sza bolcs fiatal dunaszerdahelyi jogász volt, aki végigküzdötte a kongresszusi szavazásokat, végül elnökségi tag lett a legutolsó szavazás eredményeként. Szakmai képzettség és tapasztalat nélkül lett a szociális, családpolitikai és egészségügyi terület szakmai felügyelője Neszméri Tünde, igaz, fiatal és egyetlen nő a felső vezetésben. Ide kívánkozik még egy információ, ami több médiában tévesen jelent meg a kongresszus után. Valóság az, hogy Csáky Pált és Duray Miklóst is jelölték a kongresszuson több tisztségr e is, de egyikük sem vállalta a jelölést. Csáky többször kihangsúlyozta, hogy a "hajót nem hagyja el", de tisztséget nem vállal. Duray Miklós pedig röviden és lakonikusan jelezte, sajnos 12 év alatt nem igazán tartott igényt az MKP az ő munkájára, de a nem zetstratégiai elképzelései mentén tovább tevékenykedik, formális pártfunkció nélkül. A sajtó azonnal közreadta az új pártelnök még egy megütközést keltő megnyilvánulását, amit ismét csak az ideges helyzettel lehet magyarázni. Nem elégedett meg azzal, hogy az elnökség szerkezete az elképzeléseinek megfelelően alakult, a személyi kérdésekben is nyíltan kimondta óhaját: nyugdíjasok ne jelöltessék magukat az elnökségbe. És ennél tovább ment, amikor az önkormányzati szakmai alelnökökre a jelölés megtörtént. A má sodik körben Őry Péter és Kvarda József maradt „versenyben”, ekkor az elnök megkérte a küldötteket, hogy Őry Péterre szavazzanak … Nyílt ellenvetés még az érintett Kvarda részéről sem követte a – ne szépítsük – küldöttek döntésének nyílt befolyásolását az elnöki pozícióból, de a folyosói beszélgetésekből nyilvánvaló, hogy sokakat felháborított. Nem derülhet ki, hogy vajon e nélkül a bejelentés nélkül is alulmaradte volna Kvarda József, aki - egyébként nem kelti fáradt nyugdíjas benyomását , ma az MKP poli tikusai közül a közigazgatásban a legmagasabb tisztséget látja el: Nagyszombat megye alelnöke. Ő volt az 1994. január 8i komáromi nagygyűlés egyik főszervezője, és mára az egyetlen, aki az akkor tevékeny polgármesterek közül még „állva maradt”, szülőfaluj ában, Csenkén a polgármesteri tisztségben, a többi szervező polgármestert a lehető legrövidebb idő alatt már mind félreállították. Igaz, Kvarda József is azok közé az MKPpolitikusok közé tartozott, akit Bugár Béla és köre nem szívlelt soha. Ma is folyamat osan támadásoknak van kitéve, az ügyészség fellebbezése miatt elhúzódik egy kellemetlen peres ügyének lezárása: azzal vádolják őt, hogy a faluja futballcsapatának sikere érdekében megvesztegette a futballbírót. A bíróság első fokon felmentette Kvardát a vá d alól. Nem mellékesen, az MKPban ő a legképzettebb közigazgatási szakember, az autonómiaelképzelések egyik kidolgozója, szorgalmazója. Berényi a közbeszólásával megnehezítette Őry Péter helyzetét is, akiről most már nehezen mosható le, hogy manipulációva l lett alelnök. Egyébként a pályafutása kezdetétől több évig Kvarda József közeli munkatársa, majd Duray Miklós parlamenti asszisztense volt, egészen addig, míg megválasztották a FelsőCsallóköz egyik jelentős településének, Csallóközcsütörtök polgármester ének. Rátermett, agilis fiatalember, és sokakat meglepett, hogy éppen ő lett egykori támogatója, Kvarda József ellenlábasa. Kvardát a dunaszerdahelyi járás küldötteinek - látszólag konszenzussal született - döntése alapján jelölték a posztra, Őry Péter jel ölését pedig, aki egyébként szintén dunaszerdahelyi járásbeli küldött volt, a pozsonyiak kezdeményezték. A Dunaszerdahelyi járásban egyébként gyakori, hogy az MKP berkein belül a megegyezéseknek semmi súlyuk nincs, sajnos.
