Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-12
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.12 . 22 A primitív nacionalizmustól a politikai alkukig Az új parlamentben néhány olyan képviselő is van – elsősorban az OKS négy tagja, akik a Híd listáján jutottak be – akik mindig nyíltan kiálltak Malina Hedvig mellett. Ezt most is megtehetnék, Roman Kvasnica azonban nem szeretné, ha emiatt újra politikai felhangot kapna az ügy. „Dobroslav Trnka csak erre vár, hogy azt mondhassa, befolyásoln i akarják őt. Ne feledjük, hogy jövő tavasszal főügyészt választ a parlament, és ezzel az üggyel politikai csodákat lehet végrehajtani. Minden tiszteletem az említett négy képviselőé, de most óvatosságra és mértékletességre inteném őket. Mivel ez az ügy év ek óta traumatizálja az egész szlovákiai társadalmat, véleményem szerint a parlament védelmi bizottsága joggal tehetne fel kérdéseket a főügyésznek, hol tart most a vizsgálat. Ha Dobroslav Trnkának a múltban nem okozott gondot a nyilvánosság előtt beszélni a részletekről, nem lehet gond egy ilyen meghallgatás sem. Ha erre sor kerülne, szívesen venném, ha én is beszámolhatnék a bizottság előtt arról, hányféle módon sértették meg a bűnüldöző szervek egy védtelen állampolgár jogait. De beérném azzal is, ha fel tehetném a kérdéseimet Labaš professzornak és a védencemet kihallgató nyomozónak, csak végre térjünk vissza a jogszerű megoldásokhoz. A hatóságok hozzáállását ehhez az ügyhöz a kezdetektől a primitív nacionalizmus jellemezte, most pedig politikai alkuk tár gya, a joghoz és az igazság kereséséhez soha nem volt semmi köze. Én nem tehetek mást, várom, mikor térünk vissza a törvényes útra, mert az nagyon rövid lesz és egyértelműen Malina Hedviget fogja igazolni.“ vissza Kijev elől eltűnik a brüsszeli horizont KárpátInfo 2010. július 12. hétfő - 07:30 Az EUukrán kapcsolatokkal foglalkozó szakemberek körében sokszor mesélik a következő történetet: Viktor Csernomirgyin egykori orosz miniszterelnöktől, a 2001 és 2008 közötti idősza k kijevi orosz nagykövetétől állítólag egyszer ukrán újságírók megkérdezték, hogy Ukrajna vagy Törökország fog hamarabb csatlakozni az Európai Unióhoz. "Természetesen Törökország" - volt a válasz. Mindezzel mikor lehet számolni - hangzott a következő kérdé s. Mire Csernomirgyin azt felelte: "Soha!". Ha megvizsgáljuk az Európai Unió és Ukrajna kapcsolatainak jelenlegi állapotát, Csernomirgyin jóslata nem is tűnik olyan vakmerőnek - írja a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap elemzésében. Bár Viktor Janukovic s, a februárban megválasztott, s olykor hatásvadásznak, semmint oroszbarátnak minősített ukrán elnök gyorsan lebonyolított egy brüsszeli látogatást, hogy jelezze az EU iránti ukrán érdeklődést, ez csak jelzés volt, semmi több. Az érintkezések intenzitása é s tartalma, ami rögtön ezután alakult ki Kijev és Moszkva között ugyanis éles ellentétben áll a külsőségek és a kinyilvánítások szintjén megmaradt brüsszeli kapcsolattal. Éppen ezért egyes tudósításokban felbukkant az az EUval szembeni szemrehányás, hogy Brüsszel tétlenül nézi, miként sodródik Ukrajna mind beljebb az orosz érdekszférába, Moszkva ölelő karjaiba. Ám nehéz elhessegetni azt a benyomást, hogy Brüsszelben emiatt igazából nem szomorkodnak túlságosan. Az EUtagság perspektívája iránti ukrán érdek lődés csökkenése ugyanis elegáns kiutat jelent az unió számára a dilemmából, amelybe akkor került, amikor Janukovics elődje, Viktor Juscsenko energikusan törekedett az EUbelépéssel megpecsételendő nyugati integrációra. Akkoriban az Európai Unió azon prob léma előtt állt, hogy Ukrajnának csak az utat tudja mutatni, céllal viszont nem képes szolgálni, a tagság ugyanis még középtávon sem jöhetett szóba. Az út pedig, amit a brüsszeliek mutatni akartak, rögös volt: reformok a versenyképesség javítása érdekében, amelyek ugyan piaci nyitást eredményeznek, de néhány ukrán vállalat szükségszerűen a létével fizetett volna érte. Kijevi részről gyakran feltették a kérdést: mit kapnak cserébe azért, ha átveszik a közösségi joganyag egy részét - mesélte nemrég egy EUhiv atalnok egy szakértői szemináriumon. A válasz az volt, hogy maga a közösségi joganyag az ellenételezés, mivel olyan reformokat indíthatna el, amelyek egészségesebb alapra helyeznék az országot. Amint azt KözépKeletEurópa immár EUtag országainak a törté nete is mutatta, még a középtávú belépési perspektíva is döntő elem lehet a motiválásban. Felmerül a kérdés: vajon milyen hosszan tartott volna ki Szlovákia vagy Románia lendülete, ha az integráció egy olyan elmosódott jövőbeli időpontra tolódott volna ki, mint amilyennel jelenleg Ukrajna szembesül. Érdemes azt is megjegyezni, hogy KözépKeletEurópa új EUtagállamaiban kezdettől fogva egység volt a belépés célját illetően. Ukrajnából azonban nem érkezik világos jelzés, hogy az ország ezt akarjae, s hogy e nnek érdekében mit lenne hajlandó megtenni. Ukrajna felvétele a távoli
