Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-12
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.12 . 18 – Pillanatnyilag nem állnak rendelkezésre még semmilyen források, nincs a bankszámlánkon annyi pénz, hogy holnaptól megkezdjük az ösztöndíjazást. Amit azonban megígértünk, meg fogjuk tenni, de nem 2010től, hanem a 2011es évtől, hiszen a tanév kezdete már annyira közel van, hogy nem tudjuk az ösztöndíjazási rendszert felállítani, talán csak a diákhitelrendszert tudjuk elindítani. Anyaországi és hazai f orrásokra is számítunk, ugyanakkor az eddigi források átcsoportosításával is megvan mindennek a fedezete. Negyedik pontként megemlítette, hogy az MNT és a délvidéki magyarság kollektív jogaiért folytatott harc mellett az egyéni jogsértések esetében is vé delmet fognak biztosítani a magyar nemzetiségű polgárok számára. Hogyan képzelhetjük el mindezt? – Az egyéni jogsértések esetében egy szolgálatként kívánjuk működtetni a közigazgatási hivatalt. Ha valakinek sérül az egyéni kisebbségi joga, vagyis például az anyanyelvhasználat, az oktatás, a kulturális jogok területén jogsérelmet szenvedett el, akkor az MNT segíteni fog abban, hogy ezeket a jogsérelmeket orvosló állami intézményrendszerhez hozzásegítse a kárt szenvedettet. Tájékoztatást adunk arról, hogy ho l kaphat hatékony jogvédelmet, kihez kell fordulni, milyen címen, és esetleg segíteni tudunk megfogalmazni egy beadványt, amennyiben valakinek gondja támadna vele. vissza Sólyomröptetés ÚMSZ Sike Lajos | 20100708 22:35: 24 Elrepült, azaz elröptették. Azok, akik fölé nem egyszer külön is kiterítette védő szárnyát, jóllehet esküje szerint egyformán kellett volna terítenie mindenkire. Elrepült, azaz elröptették. Azok, akik fölé nem egyszer külön is kiterítette védő szárnyá t, jóllehet esküje szerint egyformán kellett volna terítenie mindenkire. Sajnálhatjuk Sólyom Lászlót, mert nagy akarattal próbált segíteni a (na, hogy is illik mostanság mondani, hogy „igazi magyarnak” tűnhessen az ember?), az elrabolt, de legszívesebben azt mondanám, hogy málészájúan odadobott, elhagyott területek magyarságán. Néha túlságosan is nagy buzgalommal, nem törődve a szokásjoggal, az adott ország urainak várható lépésével. Pedig a magyaroknál is az a szokás, hogy birtokunkon azt a vendéget látj uk szívesen, aki nem csak a gazdatiszttel, a lovászmesterrel, de a birtok urával is akar parolázni. Nem egyszer úgy éreztük: Sólyom Lászlónál fontosabb az eszköz, mint a cél. Beszéljenek csak róla, beszéljenek arról, hogy mennyire akart segíteni nekünk, s velünk énekelni nemzeti imánkat és a székelyek himnuszát. Csak hát a gonosz szomszédok betartottak neki, nem törődve, hogy ő a legnagyobb magyar közjogi méltóság. Bár a jog neves tudósa, mintha az otthoni dolgokban is szándékosan kereste volna a konflikt usokat. Emlékezzünk: elődjeivel ellentétben a hatáskörébe tartozó kinevezéseknél nem tanácskozott előre a pártokkal, nem kérte azok véleményét, ezért aztán jelöltjét sokszor leszavazták. Volt akit az elnök makacssága miatt így többször is megszégyenítettek . Mivel félreérthetetlen jelzéseket adott (nem is csak Horn Gyula kitüntetésének visszautasításával, és a költségvetést érintő kórházi vizitdíj eltörlésével), hogy merre húz, joggal remélhette újrajelölésének fideszes támogatását. Nagyot nyelhetett, mikor megtudta: erről szó sem lehet, mert az új hatalomnak még nála is hűségesebb elnökre van szüksége! Lehet, hogy a döntésben Sólyom László önfejűsége is szerepet játszott. Orbán Viktor úgy gondolta, nem csak a hazai dolgok simább menete, de az új szomszédsá gi politika miatt is egy kevésbé konfliktusos személyre van szüksége. Schmitt Pálnál ilyesmitől nem kell tartania. A kétszeres olimpia bajnok inkább csapatember, és több benne az empátia, ráadásul tapasztalt diplomata (kétszer volt nagykövet), s évek óta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke. Mi, leszakított magyarok azt várjuk tőle, hogy a szomszédokat nem sértő, fölösleges magyar szlogenek