Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-10
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.10 . 26 Mellőzve érzik magukat ugyanakkor a háromszéki vállalkozók – értesült az Új Magyar Szó Bagoly Miklóstól, a Kovászna megyei Asimcov kis- és középvállalkozók szövetségének elnökétől. Bár az egyesületvezető nagyon jó kezdeményezésne k tartja a Székelyföldi Termék márkanevet, szerinte túl sok indulat keveredett az ügybe. „Tovább kell fejleszteni a gondolatot, nem lenne indokolt szabad prédaként mindenkinek odaadni a márkanév használati jogát” – figyelmeztetett Bagoly, hozzátéve, kell egy közös székelyföldi intézmény, amely kiadja a használati jogot, és ellenőrzi is a termékek minőségét. „Sajnos Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke nem kereste meg az Asimcovot ez ügyben” – mondta a vállalkozói szövetség elnöke az ÚMSZnek, aki szerint ők képviselik a legtöbb háromszéki céget. Emellett azt is nehezményezte, hogy a tavaly megalakult Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségét (SZVESZ) is mellőzték a téma tárgyalásakor. A népmesei harmadik Kívülállók számára további bony odalmat jelent a márkanév vitába „becsöppenő” harmadik szereplő megjelenése: az, hogy a székelyudvarhelyi székhelyű Merkúr üzletlánc Góbé név alatt saját kereskedelmi márkát hívott életre, mely szintén a helyi jelleget erősítené, a régió vállalkozóinak fel lendítését tűzve ki célul. Jelenleg nyolc, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, valamint Gyergyószentmiklóson található üzletből álló piacot kínál a helyben készült termékeknek. Az együttműködés és egy erős vásárlói tudatosság kiépítését hangsúlyozta Göncz i Dezső, a Merkúr marketingmenedzsere, aki rávilágított a Góbé és a Székely Termék különbözőségére. „A Székelyföldi Termék egy minőségi védjegy, amely a fogyasztók vásárlói tudatosságát ébresztgetné, a helyben készült termékek iránti keresletet ösztönözve , a Góbé pedig egy üzletlánc saját kereskedelmi márkájának termékcsaládját takarja” – magyarázta az ÚMSZnek. – Határozottan állítom, hogy nem akadályozzák, hanem inkább segítik egymást. Hisz az, hogy egy üzletlánc saját kereskedelmi márkát vezetett be, p iaci kényszer volt ahhoz, hogy életben maradhassunk a multinacionális versenyben. Például NyugatEurópában a válság hatására 25 százalékkal nőtt a saját márkájú termékek aránya az eladott termékekhez viszonyítva.” Gönczi szerint a tulajdonosi körnek fonto s volt az is, hogy helyben maradjon a pénz, ezáltal a helyi közösséget erősítve. Amint a kritériumrendszer letisztul, a Góbé árucikkek nagy része is pályázni fog a védjegyre – tudtuk meg a marketingmenedzsertől, aki hozzátette, a Góbé termékek címkéin már eleve kihagyták a helyet a különböző minősítések számára. Önkéntes alapon Mivel a márkanév használati jogáért sem kérnek pénzt, a termelők, miután megkapják a védjegyhasználati jogot, maguk rendelik meg a logót a szükséges mennyiségben – magyarázta Borbo ly Csaba. Elmondása szerint a megyei tanács nem fordít pénzt a Székely Termék ügyére, így a védjegy odaítéléséről döntő termékelbíráló bizottság tagjait sem tudják finanszírozni, munkájukat egyelőre önkéntes alapon végzik. „Bár egy márka vagy védjegy hasz nálati joga nem jelenti egyben a piac biztosítását is, a Hargita megyei önkormányzat segíteni próbálja a termelőket a piacra találásban. Ilyen akciónk volt például a Székely Termékeknek a magyarországi Cora áruházakba való, a termelők számára teljesen ingy enes kijuttatása, ami különben jelentős költségekbe kerülne” – fogalmazott a tanácselnök, aki reméli, hogy a belföldi áruházláncok érdeklődését is sikerül felkelteni. Elsősorban a kezdeti lépések megtételéhez szeretnének segítséget nyújtani, annak érdekéb en, hogy a termelők tovább már saját útjukat tudják járni – ezért támogatták a különböző termékegyesületek létrejöttét is, hiszen így sikeresebbek lehetnek a kistermelők a beszállítási lehetőségek, megrendelések terén is.
