Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-01
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.01 . 20 „Ez kedvező történelmi pillanat” – Bukaresti interjú Martonyi János magyar külügyminiszterrel ÚMSZ • Salamon Márton László | 20100701 09:06:50 A magyar – román kapcsolatok ebbe a térségi politikába h elyezendők, és kis túlzással azt mondhatnám, ez egy kedvező történelmi pillanat. Ezzel a lehetőséggel élni kell, van egy csomó érdekazonosság köztünk, amelyeket azonosítani kell. Ilyen közös érdek például az, hogy Románia teljes schengeni csatlakozása 2011 márciusában megtörténjen, megszűnjön a határellenőrzés. Feltűnő, hogy az új magyar kormány több magas rangú képviselője első útjainak egyike Bukarestbe vezetett: Németh Zsolt külügyi államtitkár és Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes után a magyar dipl omácia vezetőjeként önt is itt üdvözölhetjük. Tudatosságot ugye szabad feltételezni ebben? – Mi rögtön az elején jeleztük, hogy új minőséget akarunk adni a KözépEurópapolitikánknak, és azt is jeleztük, hogy ennek lesz egy kiemelten fontos déli dimenziój a. Én magam már voltam Ljubljanában, voltam Zágrábban, voltam Belgrádban, most itt vagyok Bukarestben, és tulajdonképpen hasonló dolgokról beszélünk mindenütt – regionális politikákról, függetlenül attól, hogy az illető ország már EUtag, vagy az lesz a kö zeljövőben. A magyar – román kapcsolatok ebbe a térségi politikába helyezendők, és kis túlzással azt mondhatnám, ez egy kedvező történelmi pillanat. Ezzel a lehetőséggel élni kell, van egy csomó érdekazonosság köztünk, amelyeket azonosítani kell. Ilyen közö s érdek például az, hogy Románia teljes schengeni csatlakozása 2011 márciusában megtörténjen, megszűnjön a határellenőrzés. De más ilyen területek is vannak: az új uniós pénzügyi perspektíva, az agrárpolitika, a kohéziós politika, az energiapolitika. A rom án fél megértéssel viszonyul a magyar állampolgársági törvény módosításához, és ez a mostani látogatásán is megerősítést nyert. – A magyar állampolgársági törvény rendkívül hasonlatos a románhoz, és amit mi mondani tudunk az az, hogy mi ezt a törvényt a n emzetközi jogrenddel összhangban fogjuk alkalmazni. Ami azt jelenti, hogy nem automatikus megítélésről, hanem automatikus határozathozatalról van szó, önkéntes egyéni elhatározás alapján. Az is világos, hogy a magyar állampolgársági törvényben nincs etnika i elem, hanem csupán nyelvikulturális elem. Román – magyar viszonylatban ez teljesen tiszta kérdés, és ennek örülünk. Melyek azok a romániai, kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos folyamatok, amelyeket figyelemmel követ a magyar diplomácia? – Mi nagyon szere tnénk, hogy az oktatási törvény elfogadtassék a román törvényhozás mindkét házában, de ennek az esélyeit én nem tudom megítélni. Ez egy jó törvény, nemcsak a magyar nyelvű oktatás bővítése miatt, hanem azért is, mert decentralizációs tendenciát fejez ki, a mit mi jónak tartunk. Ha ezt a törvényt elfogadják, megnyílhat az útja annak is, hogy azt a régesrégen beterjesztett kisebbségi törvényt is elővegyék, ami szintén fontos kérdés számunkra. Látjuk, hogy Szerbiában nagyon fontos előrelépés történt ezen a te rületen, és nagyon bízunk abban, hogy a kisebbségi törvénynek a napirendre tűzése hasonló fejleményhez vezet Romániában is. Minek tulajdonítja ön azt a tényt, hogy miközben a magyar – szlovák viszony minden korábbinál fagyosabbnak nevezhető, eközben a magyar – román kapcsolat mintha soha nem lett volna ennyire közeli? – A szlovák – magyar viszony várakozásaink szerint javulni fog. Szlovákiában véget ért a választási kampány, megalakul egy új, jobbközép kormány. Vitás kérdések vannak, ez kétségtelen, de tárgyalni fogunk a szlovák kormány képviselőivel, és megpróbáljuk a vitás kérdéseket rendezni. Az, hogy a szlovák fél miért használt olyan hangnemet, mint amilyet használt az elmúlt hetekben, én nem elemezném most. Pusztán aktuálpolitikai kérdés az, hogy a szlovák, illetőleg a román viszonyulás Magyarországhoz ennyire eltérő, vagy ennek vannak mélyebb, kulturális okai is? – Biztos, hogy vannak mélyebb okai is, de ezt elemezni értelmiségi gyakorlat. A külügyminiszternek az a dolga, hogy megkísérelje javítani a kapcs olatokat azokkal az országokkal is, amelyekkel ez adott esetben eddig valóban
