Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-01
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.01 . 18 Ha kell, házhoz mennek Az állampolgársági törvény 5. cikkelye értelmében magyar állampolgárságot Erdélyben a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetségén, valamint kolozsvári és csíkszeredai konzulátusán lehet igényelni, Magyarországon pedig a polgármesteri hivatalok anyakönyvvezetőjénél, „külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőnél”, valamint a „kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervnél” terjeszthető be „az állampo lgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelem”. Szilágyi Mátyástól megtudtuk, a több megyét felölelő főkonzulátusi területeken létezik az úgynevezett „főkonzuli napok” gyakorlata, ami abban áll, hogy a konzulátus munkatársai felkeresik a polgárok at, így nem elképzelhetetlen, hogy hazalátogatnak az idős, ágyhoz kötött emberekhez. Az állampolgársági törvény leendő alkalmazási normái kapcsán a diplomata elmondta, szó volt arról, hogy a magyarigazolványok kibocsátására szakosodott egykori státusirodá knál is lehet majd igényelni a magyar állampolgárságot, ezt azonban kétli, mert az állampolgárság megadása minden ország szuverén joga, ezért valamennyi államban rendkívül szigorú a szabályozása. Hozzáfűzte, sok közös vonás van abban, ahogyan Magyarország és Románia a határon túli kisebbségekhez viszonyul. „Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes nem csak udvariasságból mondta, hogy a román mintát vették alapul az állampolgársági törvény megalkotásakor, hiszen valóban tüzetesen átvizsgálták a román jogszabály t” – mutatott rá a közös pontokra Szilágyi Mátyás. Mint ismeretes, Románia a Moldovai Köztársaságban élő románoknak ad könnyített eljárással állampolgárságot. Egy bonyolult folyamat válik egyszerűbbé A magyar állampolgárság, illetve az előszobájának szá mító tartózkodási engedély megszerzése eddig a már korábban bevezetett engedmények ellenére is meglehetősen bonyolult, drága – több százezer forintos megterhelés – , időigényes és néha megalázó volt. Magyarként szükség volt olyan okmányokra, amelyek igazolt ák, hogy a kérvényező felmenői között voltak magyar állampolgárok. Első fokú, egykor magyar állampolgárságú felmenő hivatalos magyar okmánya – például a magyar hatóságok által kiállított születési anyakönyvi kivonata – előnyt jelentett. Emellett a kérelmez ő magyar nemzetiségét is igazolni kellett, például olyan okmánnyal, amely bizonyítja, hogy tanulmányait magyar nyelven végezte. A szükséges dokumentumokat és személyi okmányokat természetesen le kellett fordíttatni magyarra, ami máris jelentős anyagi megte rhelést rótt az igénylőre. Romániában készült fordítást ugyanis nem fogadtak el, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodában készített hivatalos fordítás pedig nem kevés pénzbe került. Mindehhez hozzáadódik a kötelező orvosi vizsgálat, amelyet szin tén jókora összeg fejében végeztek el, a vérvizsgálattól kezdve a tüdőszűrésen át a vizelet- és székletminta vételéig mindent felölelt; ezen a határon túli magyar jelentkezőnek a kijelölt egészségügyi intézményben ukrán és kínai bevándorlók társaságában ke llett részt vennie. Mindezek beszerzéséhez természetesen csupán akkor volt érdemes hozzáfogni, ha az igénylő a szükséges okmányokkal bizonyítani tudta, rendelkezik a megélhetéshez szükséges anyagi forrásokkal, illetve ingatlannal, vagy – ha már magyar álla mpolgárságú rokonok fogadták be – az ő jövedelmük elegendő volt ahhoz, hogy a család és a befogadott családtagok megélhetését biztosítsa. Ezt meghatározott összeg alapján számítják ki, megszabták ugyanis, hogy egy személy havi megélhetésére mekkora minimál is összeg szükséges. A körülményeket, illetve azt, hogy a tartózkodási engedély igénylője valóban a megadott lakcímen lakik, a bevándorlási hivatal illetékesei a helyszínre kiszállva, akár rajtaütésszerűen is ellenőrizhették. Ha az igénylőnek olyan szakmá ja van, amely nemzetbiztonsági szempontból is érdekes lehet – például újságíró – , nemzetbiztonsági átvilágításra is sor került, amelyen a Nemzetbiztonsági Hatóság kilátogató illetékese alaposan kifaggatta arról, honnan jön, mivel foglalkozott, és mik a ter vei Magyarországon. vissza Szerző(k): Kiss ElődGergely EUtábor (meg)állás nélkül ÚMSZ • Horváth István | 20100701 09:11:44 „Az EUtábor tematikája mindig is igyekezett lépést tartani az aktuális problémákkal” – mondta el lapunknak Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke a Marosfőn tegnap megnyílt rendezvény „Állás, megállás nélkül” mottója magyarázataként. „Az EUtábor tematikája mindig is igyekezett lépést tartani az aktuális problémákkal” – mondta el lapunknak Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke a Marosfőn tegnap megnyílt rendezvény „Állás, megállás nélkül” mottója magyarázataként.
