Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-07
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.07 . 10 Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség ( VMSZ) elnöke a konferencián előadásában úgy fogalmazott, mindaz, ami az elmúlt években a Vajdaságban történt, szélesebb összefogás eredménye. A Magyar Nemzeti Tanács megalakulása is ennek a széles összefogásnak az eredménye - tette hozzá. Kiemelte, vannak "kézzelfogható" vívmányok is, például több, életkörülményt javító, infrastrukturális beruházás történt a tartományban. Pásztor István szerint a széles összefogásra volt példa az is, hogy a Magyar Nemzeti Tanács megválasztásakor több száz civil szerveze t áll a lista mögé, és még a három történelmi egyház is képviseltette magát a közös választási listán. A VMSZ elnöke kifejtette, a vajdasági magyar közösség céljai több szempontból egybeesnek Szerbia törekvéseivel, az ország minél gyorsabb fejlődésével. A határon túli magyarság elemi érdeke ugyanakkor az is, hogy az anyaország erős, tekintélyes nemzet l egyen, mert a vajdasági magyarok megbecsülése nagyban függ ettől. A vajdasági vezető úgy vélte, nincs alternatívája Szerbia európai uniós és euroatlanti csatlakozásának. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, a szervezet hosszú t ávú célja a vajdasági magyarság önazonosságának megőrzése és a szoros együttműködés a szerb állammal. Az elnök elmondta, a nemzeti tanácsok jogosítványai közé tartozik például, hogy oktatási, a kulturális és a nyelvhasználati intézményeket tartson fenn , és döntsön ezen intézmények finanszírozásáról is. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, a források két helyről érkeznek, a működési költségeket egyfelől a tartományi, másfelől a szerb központi költségvetés fedezi, illetve garancia van arra is, hogy a sz erb államtól átvett intézmények állami támogatása nem csökkenhet. Az elnök nagy kihívásnak nevezte, hogy a közösség ki tudja használni az autonómia adta lehetőségeket, és képes legyen ellátni a feladatokat. Hiszen - mint mondta , az önállóság csődjét jelentené, ha például a tanács által működtetett oktatási rendszer nem erősödne meg, és az onnan kikerülő magyar fiatalok munkaerőpiaci esélyegyenlősége nem javulna. Június végén tartotta alakuló ülését Magyar Nemzeti Tanács. A szerbiai magyar kisebbs ég kulturális önigazgatásának legfőbb szerve élére ekkor választották meg Korhecz Tamást. A június 6i választások alapján megalakult Magyar Nemzeti Tanácsban háromnegyedes többsége - 28 képviselője - van a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által támog atott Magyar Összefogás listának, a maradék hét hely a választásokon szerepelt másik négy lista között oszlik meg. A szerbiai kisebbségi nemzeti tanácsoknak egy tavaly elfogadott új törvény szerint széles körű javaslattételi és véleményezési joguk van, esetenként önállóan is dönthetnek az adott kisebbség kulturális és oktatási ügyeiben, valamint az anyanyelvi tájékoztatás és a nyelvhasználat kérdéseiben. A Magyar Nemzeti Tanács a többi nemzeti tanácshoz hasonlóan többi között iskolákat, diákotthonok at alapíthat, előzetes jóváhagyására van szükség a magyar nyelven (is) oktató iskolák igazgatóinak megválasztásához, beleszólása lesz abba, milyen magyar nyelvű tankönyvekből tanítsanak. Emellett a magyar kultúra szempontjából kiemelt jelentőségűvé nyilván íthat ingóságokat és ingatlanokat, magyar nyelvű újságot, rádiót, tvt alapíthat és meghatározhatja egy település magyar elnevezését, ha az adott településen a magyar nyelvet hivatalosan használják. vissza Új biztonsági gara nciákat szeretne Ukrajna www.umdsz.uz.ua /TSN.ua/2010.07.06. A Legfelsőbb Tanács megbízta a kormányt, hogy dolgozza ki az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szóló nemzetközi szerződés tervezetét, s szavato lja, hogy a vezető atomhatalmak — Oroszország, az USA, NagyBritannia, Kína és Franciaország — aláírják azt. Az erről szóló határozattervezetet, amit Szerhij Grineveckij (Litvinblokk) terjesztett be, 345 képviselő támogatta a minimálisan szükséges 226tal szemben. A parlament által elfogadott nyilatkozat emlékeztet arra, hogy a nukleáris fegyverekről lemondott Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról 1994. decemberében aláírt Budapesti Memorandumban Oroszország, az USA és NagyBritannia kötelezettséget vállalt Ukrajna függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartására, arra, hogy tartózkodnak az erő alkalmazásával való fenyegetéstől, a gazdasági nyomástól annak érdekében, hogy saját érdeküknek rendeljék alá az országot. Az ukrán törvényhozás ta gjai szerint ugyanakkor a nemzetközi helyzet és annak fejlődési tendenciái megkövetelik e Memorandum evolúcióját, azt, hogy külön dokumentumot fogadjanak el, amely garantálná Ukrajna nemzetbiztonságát.
