Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-06
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.06 . 18 másnapján azt mondja: ez a nap tragikus Szlovákia történetében, mert az országot a homoszexuálisok és a magyarok fogják kormányozni. A diplomáciában a szóhasználat nagyon fontos, egyegy kifejezésnek beláthatatlan következményei lehetnek. Nem szerencsések a nyelvi túlzások: ha valaki egy neki nem tetsző törvény kapcsán a területi integritás sérelméről beszé l, több ezer kilométerrel távolabb azt úgy értelmezhetik, hogy itt tényleg nagy baj van. Pedig csak vitáink vannak. Ismét szeretném leszögezni, hogy a magyar – szlovák viszony az elmúlt négy hétben nem lett rosszabb, az esélyek pedig javultak. – Annak ellen ére, hogy a magyar parlament az első intézkedések között fogadta el a kettős állampolgárságról szóló törvényt? Miért volt ez ilyen sürgős, nem lehetett volna megvárni a szlovák választásokat? – Egyre inkább meggyőződésem, hogy jó dolog volt a parlament el ső ülésén elfogadni az állampolgársági törvényt, mert ezzel elkerültük azt, hogy az új szlovák kormány csak a hivatalba lépése után szembesüljön vele. Emellett eleget tettünk egy alapvető választási ígéretünknek. Már korábban jeleztük Szlovákiának, hogy mi nden vitás kérdésről készek vagyunk tárgyalni. Ezzel kapcsolatban azért érdemes megjegyezni, hogy nagyon régen nem volt ekkora nézetkülönbség a szomszédaink között, mint most, az állampolgársági törvény kapcsán. Romániával, Szerbiával és Horvátországgal is sikerült megértetni, hogy a magyar gondolkodásból hiányzik mindenféle területi megfontolás, nem foglalkozunk határokkal, de sokat szeretnénk foglalkozni az emberek jogaival, nyelvi identitásával, közösségi tudatával. – A szlovák választások előtt Orbán V iktor 50 millió forintot ígért Csáky Pálnak, az MKP elnökének az árvízkárok enyhítésére, ám a pénzt azóta is várják... – A pénzt át fogjuk utalni, de hadd hangsúlyozzam, hogy azt nem a párthoz, hanem az árvízkárosultakhoz kell eljuttatni. Az árvíz kapcsán egyébként örvendetesen sok jelét láttam a térségbeli szolidaritásnak magyar, szlovák és román viszonylatban is. Talán szimbolikus dolognak tűnik, de ilyenkor minden egyes homokzsák számít. – Ha már a középeurópai együttműködés fontosságát hang súlyozza, a múlt héten az ausztriai Wachauban tartották a tekintélyes Európa Fórumot, amelyen a magyar EUelnökség számára is prioritásnak számító Dunastratégia volt a fő téma. A magyar kormány nem képviseltette magát. Miért? – Ez szerintem is hiba volt, ott kell ett volna lennünk. A kormány legutóbbi, szerdai ülésén kormánybiztossá neveztük ki Barsiné Pataky Etelkát, ő lesz a Dunastratégia felelőse. A Dunastratégiát a régiós együttműködés egyik legjobb példájának tartjuk, ami a környezetvédelemtől az energiapoli tikán át az infrastrukturális fejlesztésekig és a közlekedésig mindent magába foglal. – Fideszes politikusok többször említik a magyar – román – lengyel tengelyt, mint a középeuró pai együttműködés központi elemét. Nem tartanak attól, hogy más országok ezt ki rekesztőnek tartják? – Nem használnám a tengely szót. Én a középeurópai együttműködésbe Visegrádon kívül beleértem DélkeletEurópát is vagy akár az Európai Unió keleti politikáját. Tehát ez egy rugalmas, ha úgy tetszik, változó geometriájú együttműködés. Része több két- és háromoldalú együttműködés is, ezek egyike a lengyel – magyar – román viszony, a másik a magyar – szerb – horvát kooperáció. De hangsúlyozom, ezek senki ellen nem irányulnak. – Januártól Magyarország veszi át az EU soros elnökségét. Mennyire va gyunk felkészülve? Helyén marade az előkészítő stáb, illetve képes lesze a főként a belső átszervezésekkel elfoglalt magyar közigazgatás ellátni a feladatokat? Az öszszevonások következtében bizonyos minisztereknek olykor több bizottságban is elnökölniük kellene. – Vannak elmaradások a felkészüléssel kapcsolatban, ezeket most pótoljuk. A kormány szerdán nevezte ki Robák Ferencet, a Külügyminisztérium korábbi protokollfőnökét kormánybiztosnak, az ő feladata lesz a kormányon belül koordinálni a munkát. Hiá nyos a költségvetés is: ebből a Külügyminisztérium 2,1 – 2,8 milliárd forintot a külföldi ingatlanok értékesítéséből szeretett volna előteremteni, de az épületeket a mai napig nem tudta eladni. Ezt a pénzt tehát máshonnan kell biztosítani. A stábot érintő vá ltozásokról nem tudok.
