Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-01
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.01 . 12 Belgium az Európai Unió új elnöke, majd hazánk következik MNO • 2010. július 1. 08:06 Belgium veszi át csütörtökön Spanyolországtól fél évre az EU soros elnöki tisztségét, hogy aztán az év fordulóján Magyarországnak adja azt tovább. Uniós politikusok, diplomaták és elemzők többnyire szerénynek értékelik a spanyol elnökség teljesítményét. Madrid nem igazán tudott „szárnyakat adni az uniónak”, bár az adott feltételek között ezt nem is nagyon lehetett remélni – mondják. A spanyol elnöks éggel kezdődött az új, „lisszaboni szerződés szerinti” időszámítás. A tagállami csúcsvezetők testületét jelentő Európai Tanácsnak immár egyszemélyi elnöke is van, Herman Van Rompuy volt belga miniszterelnök, aki hatalmas energiával igyekezett mozgásteret k iharcolni magának. A „gazdasági kormányzás” forszírozását illetően lényegében kivette a kezdeményezést a spanyolok kezéből, akik már csak azért is kénytelenek voltak engedni, mert nemzetgazdaságuk nem tartozik a válságot „tulajdonképpen egész jól” átvésze lő gazdaságok közé. Épp ellenkezőleg: a görög hitelválság kirobbanása óta mást sem hallani, mint aggódó hangokat, hogy esetleg a spanyolok is segítségre szorulhatnak. Ezen aggodalmakat mindeddig sikerült visszafogni a határozott hangú cáfolatokkal, de tény , hogy a spanyolok nem tudtak vezérszerepet játszani a „hogyan húzzuk ki Európát a válság sarából” projektben. A spanyolokat követő belgáknak eszük ágában sem lesz rivalizálni Van Rompuyjel. Ellenkezőleg: előre jelezték, hogy lehetőséget kívánnak adni az Európai Tanács elnökének elképzelései kibontakoztatásához, segíteni akarják az új, még helyét kereső funkció intézményes beágyazódását. Ha minden jól megy, ez a beágyazódás a belga elnökség végére, a magyar elnökség kezdetére lényegében már meg is történik . vissza Útelágazáshoz érkezett keleti szomszédunk MNO • 2010. július 1. 06:45 Kovács András További reformokat vár a nemzetközi piac Ukrajnától, azonban az új kormány egyelőre megelégedett a kezdeti sikerekkel és nem fog b ele a további átalakításokba – olvasható egy a Janukovics elnökségét értékelő tanulmányban. A szerző szerint keleti szomszédunk egyáltalán nem nyugodhat meg, mivel a befektetők továbbra is jelentős aggodalommal figyelik a gazdasági folyamatokat és további veszélyeket látnak. Megválasztását követően a „Stabilitás és reform” volt Viktor Janukovics ukrán elnök jelszava. Valójában a hatalom konszolidálása remekül sikerült neki, de a reformok egyelőre váratnak magukra. Janukovics két héttel a beiktatása után új kormányt alakított. Az elnöki adminisztrációt, a parlamentet és a kormányt szilárdan a kezében tartja, így a korábbi politikai káoszt fölváltotta egy kiszámíthatóbb politikai struktúra. Az új kormány Janukovics 2002 – 2004 közötti miniszterelnökségéhez haso nlóan működik, amikor is a hatalom erős keletukrajnai üzletemberek kezébe került – olvasható Andres Aslund elemzésében, aki több tanulmányt is írt korábban Ukrajnáról. Az újonnan megválasztott elnök gyorsan ellátogatott Brüsszelbe, Moszkvába és Washingto nba. Legnagyobb politikai eredménye az volt, hogy 30 százalékkal csökkenteni tudta a gáz árát az oroszokkal való megegyezést követően, cserébe 25 évvel meghosszabbították az orosz feketetengeri flotta tartózkodási idejét. Másik nagy tette az volt, hogy áp rilis 27én sikerült egy józan költségvetést elfogadnia, amely 5,3 százalékos GDParányos hiánnyal számol. A harmadik legfontosabb feladata Janukovicsnak, hogy átfogó reformok történjenek a következő években: ezek közé tartozik a további dereguláció, egy ú j, nemzeti bankot szabályozó törvény és a közbeszerzési törvény átalakítása – szerepel az elemző cikkében. Megnyugodott a kormány Aslund szerint ezek a reformok egyelőre lassan haladnak és kevésbé látványosak, mint a korábbi intézkedések. Ukrajna jelenle g nem folytat komoly egyeztetéseket az IMFfel és az EUval, márpedig ezek nélkül a további
