Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-05
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.05 . 15 jogszabályt először az alkotmánybíróság nyilvánította az ala ptörvénnyel ellentétesnek, majd a taláros testület észrevételei alapján módosított jogszabályt Traian Băsescu államfő kihirdetés helyett további módosításokra visszaküldte. Az államfő azt kérte a parlamenttől, hogy a vagyonnyilatkozatok nyilvános és bizalm as része azonos legyen, csupán a személyes adatok ne szerepeljenek a nyilvános dokumentumban. Băsescu egyúttal azt is szorgalmazza, hogy a közméltósági tisztségekre pályázó jelöltek vagyonnyilatkozata is legyen nyilvános. A szenátus jogi bizottságának jel entésében csupán néhány, az államfő által felvetett észrevételt fogadtak el. A szenátus által elfogadott jelentésből, illetve a jogszabályból így kimaradt a leköszönt tisztségviselők vagyoni helyzete vizsgálatának egyről három évre való meghosszabbítása, v alamint a vagyonosodást vizsgáló, a bíróságok mellett működő csoportok újraalakulása. Az ANI vezetői elsősorban a bizottsági ülést vezető Frunda György RMDSZszenátort hibáztatták amiatt, hogy a törvény végleges formájából kimaradtak a szerintük fontos el őírások. Kilenc román civil szervezet a múlt héten azt kérte az RMDSZtől, hogy hívja vissza a korrupció mellett „kardoskodó” szenátorait. A civilek szerint a szövetség politikusai közül elsősorban Frunda György szenátor az, aki akadályozza a korrupcióel lenes harcot, mivel „lefejezte” az ANI tevékenységét szabályozó törvényt. vissza Szerző(k): Krónika Markó: az RMDSZ addig lesz kormányon, amíg lát esélyt a mélyreható államreformra Krónika 2010. július 04. Az RMDSZ a ddig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat foganatosítson a romániai közigazgatás átépítése és a decentralizáció megvalósítása terén – jelentette ki Markó Béla miniszterelnökhelyettes szombaton, Marosfőn, a Magy ar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EUtáborban. A mostani időszakban alapvetően nem jó kormányozni, a Szövetség azonban mégis vállalja ezt, és nem csak erkölcsi megfontolásból, hanem mert ebben az időszakban valóban nagy esély van jelentős, m élyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására. Ez azonban még nyitott kérdés, amely a következő hónapokban dől el – fejtette ki Markó Béla. „Az elmúlt hetekben szívesebben lettem volna ellenzékben, és ezt a ros sz érzést, amelyet a megszorító intézkedések bevezetése okozott, tovább fokozza, hogy az RMDSZ nem volt kormányon 2009ben, amikor, ha a PSD és a PDL idejében hozott volna meg bizonyos intézkedéseket, nem kényszerülünk mi magunk rá ezekre a nagyon kemény döntésekre” – mondta Markó Béla, aki szerint a romániai gazdaságitársadalmi helyzet értékeléseben egyaránt helytelen megközelítés lenne kizárólag a romló nemzetközi trendekre, a globális válságra „kenni” a rossz romániai gazdasági helyzet kialakulását, mi nt ahogyan az sem lenne helytálló, ha pusztán a romániai állapotok mögött húzódó mély strukturális gondokat okolnánk a jelenlegi helyzetért. „Az igazság valahol középen van. Az már látható, hogy a világ lassabban lábal ki a válságból, mint azt korábban go ndolták. Romániában az elmúlt húsz évben nem történtek meg a szükséges reformok, de jelenleg az egész világnak meg kell gondolnia, hogy milyen típusú társadalmat építünk, és a fogyasztói társadalom hogyan tudott ilyen válságba kerülni” – hangsúlyozta a szö vetségi elnök. Markó szerint téves az a vélekedés, miszerint az RMDSZ az oktatási törvény, és ezen belül a történelem és földrajz magyar nyelvű oktatásának elfogadásáért cserébe vállalta volna a megszorító intézkedések ódiumát. Álláspontja szerint ugyanis a jóléti kérdések nem szembehelyezhetők a sajátos kisebbségi kérdésekkel, a nemzeti problematikával, mint ahogy a demokratikus elvek sem az oktatással, a nyelvhasználattal vagy az autonómiával. Az RMDSZ elnöke szerint jóléti társadalmat kell kialakítani, de ezzel egyidejűleg kell például egy jó oktatási törvényt elfogadni, ezen belül olyan anyanyelvi jogokat, amelyek még mindig hiányoznak: a földrajz és a történelem anyanyelvi oktatása a középiskolákban, a román nyelv speciális tankönyvekből való oktatása, és a magyar iskolák esetében a döntési jogok megszerzése.
