Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-30
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.30 . 12 résztvevői öt szakosztályban tevékenykedtek. Az elsőben az állami és a regionális források hatékonyabb kihasználásával, a szabadkereskedelmi övezetekkel, a kormány és a régiók közötti partneri kapcsolatok megteremtésével kapcsolatos kérdé seket tekintették át. A második szekció témája a turizmus volt. A harmadikban az ipar fejlődésével, a megújuló energiaforrások hatékony kihasználásával foglalkoztak. A negyedik szakosztályban a határon átnyúló együttműködés kérdéseit tekinteték át, míg az ötödikben a kis és közepes vállalkozásokról, mint a piacgazdasággal rendelkező állam gazdaságának alapjáról esett szó. • A Jevropa Centr c. lap 2010. június 25i száma beszámol Kárpátalja szociális gazdasági fejlődésének öthavi eredményeiről. Az ipari termel és volumene májusban 2,3 százalékkal maradt el áprilishoz képest, viszont másfélszer magasabb volt, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaságban ez év első öt hónapja alatt 4,0 százalékkal csökkent a termékek előállítása 2009. hasonló időszakához képest. A b eszámolási időszak során 60,5 millió hrivnya értékű építőmunkálatot végeztek el, ami feleannyi, mint egy évvel korábban. A szállítási vállalatok 1,559 millió tonna rakományt, illetve 24,3 millió utast szállítottak. Ez utóbbi mutató 17,2 százalékkal marad e l az előző évitől. Az év első négy hónapja alatt 295,8 millió dollárt tett ki az export, 341,5 milliót pedig az import. Ez 28,0, illetve 45,2 százalékos növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. 2010. januárjamájusa folyamán 4 014 millió hrivnyát tett ki a kiskereskedelmi áruforgalom volumene, ami viszonyított árakon számolva 0,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ez év első négy hónapja alatt 1 623 hrivnyát tett ki a havi átlagbér megyénkben. A 2010. május 1jei állapotok szerint 1,2453 millió fő volt Kárpátalja lélekszáma. vissza Románia ellenségének tartja Oroszországot Nyezaviszimaja Gazeta 20100629 A moszkvai napilap kommentárja az új román nemzetvédelmi stratégiával foglakozik, melyet Traia n Băsescu elnök a múlt héten terjesztett a parlament elé. A dokumentum – jegyzi meg a cikk – a Romániára leselkedő egyik fő külföldi veszélyforrásként említi Oroszországot. A Moldva és az attól elszakadni akaró Transznyistria között kialakult háborús hely zet kezelésére Moszkva 1992 óta csapatokat állomásoztat a térségben, melyeket békefenntartó erőnek tekint, bár ezt semmilyen nemzetközi szervezet sem ismerte eddig el. Románia – és természetesen Moldva is – agresszív, megszálló erőként tekint rájuk, melyek re a mostani román nemzetvédelmi stratégia is ekként utal. Bár a Chişinău (Kisinyov) és a transznyisztriai „főváros”, Tiraszpol közötti 1992es egyezkedéskor Bukarest igyekezett közvetítőként feltűnni, ezt azonban a szakadárok elutasították, azzal vádolva a román vezetést, hogy titokban fegyvereket adott Moldáviának, mely azokat a transznyisztriai harcokban használta fel. Sőt, Bukarest jelenlétét azok a – jobbára oroszokat vagy ukránokat – tömörítő szervezetek is elutasítják, így a Szövetség az Európai Int egrációért, melyek egyébként az Európai Unió felé tájékozódnak. Ők egy ötpárti közvetítői struktúrák tartanának szerencsésnek, melyben helyet kapna Oroszország, Ukrajna, valamint az EBESZ, továbbá megfigyelőként az Európai Unió és az Egyesült Államok. Min thogy a moldvai befagyott konfliktus kérdése aktuálissá kezd válni Oroszország uniós bilaterális kapcsolatában is, ezért a jelek szerint Moszkva egyre inkább afelé hajlik, hogy az uniót is bevonja a transznyisztriai békét garantáló tényezők közé. Szergej L avrov orosz külügyminiszter a napokban egyértelműen utalt is erre. vissza Még a stílus szintjén sem tolerálható a szélsőségesség a politikában Corriere della Sera 20100629 A radikális jobboldali Északi Liga vezetője, Um berto Bossi nemrég felhívásban fordult a Povölgyének lakosságához, hogy fogjanak fegyvert és radiális úton érjék el az ország föderalizációját. Mint ismeretes, e szélsőséges politikai párt programja az egyes olasz tartományok nagyobb függetlenségét követe li, különösen a gazdag északot szeretné mentesíteni azoktól az anyagi kötelezettségektől, melyekkel a központi költségvetésnek tartozik. Claudio Magris, a neves triesti történész cikke a felhívást kommentálva megjegyzi: az olasz közélet már megszokta Boss i ostoba kijelentéseit, így nem reagált rá senki, és ez helytelen magatartás. Igaz, hogy semmi esélye sincs annak, hogy a Povölgyének lakossága fellázadjon vagy, hogy polgárháborús helyzet alakuljon ki ma
