Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-29
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.29 . 34 A parlamenti elnöki funkciót is a SaS kapta, két neves politológus, Michal Horský és Grigorij Meszenyikov már korábban úgy foglalt állást, hogy a poszt a második legnagyobb ellenzéki erőt illeti meg, m ég akkor is, ha Sulíknak nincs kellő parlamenti tapasztalata, de politikai jártasságát nem lehet vitatni. Politológusok a tárgyalások során arra figyelmeztettek, hogy a négypárti koalíciónak minden egyes lépésére nagyon oda kell figyelnie, mert Robert Fic o Irány (Smer) pártja nagyon erős ellenzék lesz, s Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja (SNS) is besegít majd neki. Iveta Radičovának és a koalíció tagjainak ezért azt ajánlották, hogy jól fontolják meg, milyen ígéreteket tesznek. v issza Susla Béla (Pozsony) / Népszava Veszélyben az eurózóna VG 20100629 A növekvő államadósságok gerjesztette piaci aggályok következtében napról napra nő a kockázata annak, hogy szétesik az eurózóna a következő években. Többek között ez derült ki az RBC Capital Markets megrendelésére 440 cég- és bankvezető körében készített Economist Intelligence Unit (EIU)felmérésből. A megkérdezettek 50 százaléka úgy véli, hogy 2013ra egy vagy akár több ország – Görögország, Portugália, Spanyolország és Íro rszág – is elhagyhatja az euróövezetet. Ezek az államok kényszerűségből, a mélyülő problémák és a növekvő eladósodottság miatt távoznának, s az első Görögország lehet. Ezen túlmenően még Németország kilépésére is lát esélyt a megkérdezettek harmada, ám Ber lin önként hagyhatja el az EU jelenleg 16 országát tömörítő eurócsoportot. Ennek oka megítélésük szerint alighanem az lesz, hogy végleg megrendül a németek bizalma az eurózóna iránt. A felmérés során rákérdeztek arra is, hogy számolnake a cég- és bankvez etők az övezet teljes összeomlásával. A megkérdezettek több mint 36 százaléka válaszolt igennel erre a kérdésre, mégpedig úgy, hogy legalább 25 százalékos esélyt lát ennek bekövetkeztére a következő három évben. A világ üzleti köreiben egyre nő az aggodalo m amiatt is, hogy az adósságproblémák szétzúzó ereje az euróövezetről átterjedhet a globális gazdaságra is. A G20 országcsoport esetleges fizetésképtelenségével kapcsolatban a válaszolók további legnagyobb esélyesként elsőre ismét egy eurózónatagot jelölte k meg, mégpedig Olaszországot. Utána Argentína, Törökország, Mexikó és Oroszország következne a sorban, majd az EU újabb meglepetéseként NagyBritannia. A megkérdezettek 67 százaléka véli úgy, hogy a következő tizenkét hónapban folytatódik az euró gyengül ése. Ennek nyomán – 80 százalék gondolja így – megerősödik az amerikai dollár szerepe, főleg azért, mert nincs más alternatíva, és így a következő három évben megmarad a világ domináns tartalékvalutájának is. Ugyanakkor 57 százalék számít a dollár gyengülé sére öt éven belül. Tizenöt százalék feltételezi, hogy a kínai nemzeti valuta, a jüan tartalékvalutaként választási lehetőségként merülhet fel az euróval szemben öt éven belül, de csak 12 százalék helyettesítené a dollárt euróval. Emellett a Perzsa (Arab)öböl országai, továbbá Tajvan és Hongkong a következő három éven belül felhagyna azzal, hogy a dollárhoz kösse saját nemzeti valutáját a megkérdezettek 40 százaléka szerint. A kérdésekre adott válaszokból az RBC Capital Markets szakértői szerint nyilvánval óan megjósolható a fokozódó növekedési egyensúlyhiány Európa és a világ többi része között. Ez még akkor is igaz, ha az Egyesült Államok gazdasági befolyása hanyatlik, legalábbis így véli a válaszolók több mint kétharmada. A megkérdezettek 56 százaléka gon dolja úgy, hogy az USA helyét a világgazdaságban egyre inkább Kína, Brazília és India veszi át a globális növekedés keresleti hatóerejeként. Egyidejűleg csak 38 százalék számít arra, hogy több lesz a friss tőke a következő két évben. Ezért a befektetésekér t folyó verseny még kiélezettebbé válik. Ugyanakkor a súlyosan eladósodott országoknak példátlanul nagy öszszegekre lesz szükségük a mind hosszabb életű emberek eltartására, az infrastrukturális, energia- és éghajlati válságok kezeléséhez. A válaszolók 59 százaléka szerint egy újabb globális válság esetén a fejlett országoknak nem lenne megfelelő fiskális „tűzereje” gazdaságuk újraindításához. „Kétségtelenül a tőkéért folyó akut verseny jelenti majd a legnagyobb kihívást a vállalatok és az egyes államok sz ámára a következő néhány évben, s ehhez társulnak a környezeti problémák” – állapította meg a EIUfelmérés eredményeit értékelve Marc Harris, az RBC Globális Kutatóközpontjának egyik vezetője. Szerinte a jövőben elsősorban azok juthatnak tőkéhez/hitelhez, akik betartják a fiskális elveket és felveszik a harcot az infláció szellemével. FT.com, Wall Street Journal, VG vissza
