Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-29
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.29 . 31 Mindennek alapján a tudósító felvetette: mi a rossz ab ban, hogy Magyarország a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűek számára mindezt most törvényben is lehetővé tette. Ezzel összefüggésben Reinhard Olt "abszurdnak" nevezte azt a vádat, hogy ez az anyaország igényének jelzését jelentené a trianoni h atármódosítással elvesztett területekre. Emlékeztetett arra, hogy egyrészt Magyarország a fordulatot követően a szomszédos országokkal kötött alapszerződésekben mindezt egyértelműen elutasította. Másrészt pedig az állampolgárságról szóló törvénnyel együtt elfogadott, a nemzeti összetartozás napjáról (Trianoni Emléknap) szóló törvényi rendelkezésben minden fajta revíziós gondolkodást a lehatározottabban elvetett - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. vissza SIKERKÉPZÉS – Ma gyarromán nyelvű jogászképzés indul a Sapientián Transindex 20100629 Veress Emőd egyetemi adjunktus, a szak koordinátora szerint nem tömegoktatást szeretnének, hanem kutatással, gyakorlatias képzéssel, vendégtanárokkal tűnnének ki. [interjú] Jelenl eg nagyon sok helyen folyik jogászképzés Romániában. A logikus az lenne, hogy a piaci konkurencia a minőség javulását hozza – ennek ellenére nem ezt látjuk. Szerinted mi ennek az oka? Veress Emőd: – A jogászi pálya sikerszakma, a jogászképzés sikerképzés . Ezért szinte az összes egyetem indított ilyen szakot. A problémák oka ez. Nincs annyi minősített oktató, ahány képzés, sok oktató több egyetemen tanít. Ez pedig az oktatás minőségét rontja, hiszen az egyetemi oktatásban a tanárok idejének jelentős részét a kutatási munka kell elfoglalja. Aki több egyetemen, több városban tanít, nem marad ideje a kutatásra. A romániai jogi oktatás modernizációja is elmaradt, elvont a képzés, a gyakorlat és a készségek fejlesztése nem kapnak hangsúlyt, pedig a nyugateuró pai példák előttünk vannak és megvalósíthatóak. Jogászképzés esetén viszonylag egyszerű ez a mintakövetés: ez a legolcsóbb képzések egyike, nem kell más, mint diák, tanár és könyvtár. Nagyon sok a tennivaló a modernizáció területén. A sapientiás jogászké pzés ebben a modernizációs folyamatban akar elől járni. Számunkra nagyon egyszerű a magyarországi vagy a németországi eredményeket megismerni és a tapasztalatokat hasznosítani. Egyáltalán szükség vane ennyi jogászra? Vane adat arról hogy évente hányan végeznek ilyen képzést, illetve arról, hogy reálisan hányan tudnak elhelyezkedni valamilyen jogi ismereteket feltételező szakmában? – A rendszerváltáskor jogász szakon 3.975 diák tanult, ebből nappalin 2.298. A 2007/2008 egyetemi tanévben ez a szám 116.5 38, a nappalisok száma 35.694. Vagyis több mint 80.000 hallgató távoktatási formában próbál diplomát szerezni, ami biztos, hogy nem szerencsés. Egyértelmű, hogy túlképzés van. Ennyi jogászra nincs szükség, ennek ellenére a jól képzett jogászokra óriási a kereslet. Nagyon sok intézmény bocsát ki jogi diplomákat, de a végzettek kis része rendelkezik a megfelelő tudással, hogy sikeresen lásson el bármely jogi szakmát. A diploma ma már önmagában nem érték, mert nem tanúsítja, hogy milyen mélységű tudás kapc solódik hozzá. A diplomának csak akkor van értéke, ha fedezetként van mögötte tudás. A munkaerőpiacon pedig rendkívül hamar eldől, hogy valaki rendelkezike versenyképes ismeretekkel. Mi az az újdonság, amivel a Sapientián most induló jogászképzés növelh eti a "piaci" részesedését? – Modern jogászképzést nyújtunk, tartalmában és módszereiben is el akarunk térni a hagyományos modelltől, annak ellenére, hogy felvállaljuk a kolozsvári jogászképzés hagyományait. Fiatal, jól képzett, gyakorlatban is jártas ok tatói csapatot hoztunk össze. Külföldi tanulmányutakkal szeretnénk a diákjaink tapasztalati lehetőséget nyújtani. Opcionális tantárgycsomagjaink úgy vannak összeállítva, hogy már az egyetem alatt lehessen szakosodni. A gazdasági és európai jogi képzés más egyetemekhez képest jóval nagyobb hangsúlyt kap.
