Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-01
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.01 . 10 Cikkek: A Nemzeti Együttműködés Rendszere a határon túl élő magyar közösségek előtt is nyitott Budapest, 2010. május 31., hétfő (MTI) - A Nemzeti Együttműködés Rendszere egyformán nyitott a Magyarországon és a határon túl élő magyar közösségek előtt - hangzott el Orbán Viktor miniszterelnök és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének bud apesti találkozóján; Orbán Viktor hétfőn hivatalában fogadta Pásztor Istvánt, amelyről Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője tájékoztatta közleményben az MTIt. A közlemény szerint "a vajdasági magyar közösség június 6án, a Magyar Nemzeti Tanács közvetlen megválasztásával új fejezetet nyithat a határon túl élő nemzetrészek történelmében, éppen ezért létfontosságú, hogy ezt a választást a vajdasági magyarok, ugyanúgy, mint a névjegyzékre való feliratkozást, nemzeti ügyükként éljék meg." Korább an a VMSz elnöke úgy nyilatkozott a Vajdaság Ma hírportálnak, hogy számára az a nagyon fontos a magyarországi parlamenti választások eredményében, hogy hosszú idő után ilyen széles körű nemzeti egység alakult ki. vissza A Ne mzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a Ház június 4ét MTI 20100531 13:57 A trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4e a jövőben a Nemzeti Összetartozás Napja - döntött a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt tö rvényjavaslatának hétfői elfogadásával az Országgyűlés többsége. A jogszabályra 302en szavaztak igennel, míg 55 képviselő nemmel voksolt és 12 tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZPs (Juhász Ferenc) és egy LMPs (Schiffer András) képviselő. Az MSZPből 55en a nem gombot nyomták meg, az LMPből 12en tartózkodtak. A képviselők csupán egy, az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító indítványt fogadtak el, amellyel azzal egészítette ki a törvény javaslat első paragrafusát, miszerint "az Országgyűlés elismeréssel emlékezik meg mindazokról, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal". A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel a z Országgyűlés kinyilvánította, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosság ának meghatározó eleme". Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonóm ia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására. A szöveg kitér arra is, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb ha tármódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szab ályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló szabadsága, s a nemzeti k özösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjára irányul. Az Országgyűlés tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve emlékük előtt, akik 1920. június 4e, "a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után" áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát kö vetően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is. Kövér László a parlamenti vitában azzal indokolta a törvényjavaslat benyújtását, hogy ideje sze mbe nézni a magyar nemzet legmeghatározóbb és legösszetettebb következményekkel járó tragédiájával, a trianonival. Mint mondta, a dokumentum az 1920. június 4én aláírt trianoni békediktátum által okozott nemzeti tragédia kilencvenedik évfordulójáról hivat ott megemlékezni. Beszélt arról is, hogy a 90 évvel ezelőtt történtek nem tudtak
